bezár
 

art&design

2021. 10. 23.
Görgényi István kiállítása nyílt a Vigadóban
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Görgényi István kiállítása nyílt a Vigadóban A szocializmus évei alatt, titokban festette meg az 1956-os forradalom emlékeit megidéző képeit Görgényi István, akinek életművéből „Hazádnak rendületlenül” címmel nyílt kiállítás pénteken a Pesti Vigadóban.

Hosszú évtizedek elteltével bonthatják fel a látogatók az 1973-ban elhunyt Görgényi István „palackpostáját”. A festő 1956-ban találkozott a szabadsággal és tudta, hogy meg kell örökítenie mindazt, amit látott, halott és tapasztalt – mondta el a kiállítás megnyitóján a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

prae.hu

Gulyás Gergely felidézte: Görgényi István nem tudhatta, mikor adhatja közre mindazt, amit alkotott; a festőt csak az vigasztalhatta, hogy amit alkotott, az hiteles tanúságtétel.

Hatvanöt év telt el 1956 sorsfordító napjai óta, de sem a fegyveres invázió, sem a megszállók által kinevezett bábkormány, sem évtizedek agymosása nem győzhette le a forradalom örökségét – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve: 1956 igazságának köszönhetően történhetett meg a rendszerváltoztatás is.

Wittner Mária 1956-os halálraítélt, volt országgyűlési képviselő elmondta, hogy nehéz számára végignézni a kiállítást, mert a képek sok súlyos emléket idéznek fel.

Szücs Attila, a kiállítást rendező Magyar Református Jövőért Alapítvány kuratóriumi elnöke szavai szerint „egy művészi életmű révbe ért”.

Görgényi István csaknem ötven éve hunyt el, viszonylag fiatalon és szinte elfeledve, de képein keresztül üzen a ma emberének. Életművéből a kiállítás 56 művet – 47 olajfestményt és 9 kisplasztikát – mutat be, amelyek mind a forradalom emlékét idézik meg – közölte.

Wehner Tibor, a tárlat kurátora elmondta: a táj-, városkép- és csendéletfestőként ismert Görgényi István úgy alkotta meg 1956-os képegyüttesét, hogy azt akkoriban nem tárhatta a nyilvánosság elé. Forradalmi témájú kompozícióira ezért semmitmondó tájképeket festett, úgy, hogy azok könnyen eltávolíthatók legyenek.

A művész nem érhette meg alkotásai titkainak feltárását, a festői hagyaték csak az ezredforduló után, véletlenül került napvilágra, ekkor távolították el a fedőfestéseket is – tette hozzá.

A tatabányai festő 1956-os történéseket megjelenítő művei sötét árnyalatokkal, mély tűzű színekkel, egy-egy fellobbanó színfolttal, éles kontrasztokkal komponált, különös izzású alkotások: bennük ott lüktet a képek megszületésének súlyos ellentmondásokkal terhelt kora, s világtörténelmi jelentőségű forradalmának szelleme – mondta el a vasárnaptól november 29-ig látogatható kiállításról Wehner Tibor.

A négyzetes kép forrása: Pesti Vigadó

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

(Súlyosan elfogult vélemény)
A teremtett „képzelet” határtalansága
art&design

Keresztes Zoltán privát ikonjai mellé
art&design

Kiállításkritika A kétely felfüggesztéséről

Más művészeti ágakról

[ESCAPE] – A Donkihóte-projekt az Örkény István Színház és a Városmajori Szabadtéri Színpad közös produkciójában
Platon Karataev: Napkötöző
Sírtunk Cannes-ban az Un Certain Regard izlandi nyitófilmjén
Kritika a Das Rheingold és a Die Walküre előadásairól a Wagner-Napokon


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés