Karácsony Gergely főpolgármester a kiállítás megnyitóján felidézte, hogy a rendszerváltozást Debrecenben élte meg diákként, ott azonban - Budapesttel ellentétben - nem volt társadalmi vita: egyszerűen csak jöttek a daruk és ledöntötték ezeket a szobrokat.

Mint hozzátette, az akkori fővárosi vezetés „nagy bölcsessége” volt, hogy az 1990-es évek eleje Budapesten nem a rombolás időszaka lett.

A főpolgármester azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy ma, amikor világszerte súlyos társadalmi igazságtalanságok fakadnak fel, ezeket sokszor a szobrokon „verik le”. A kiállítás ezért arra emlékeztet: az a korszak is létezik velünk együtt, amely ezeket a szobrokat létrehozta, akár örülünk neki, akár nem - fűzte hozzá.

Minden köztéri alkotás ki van téve annak, hogy más fénytörésben nézzünk rá, de az elpusztítása soha nem lehet megoldás - hangsúlyozta karácsony Gergely.

Gy. Németh Erzsébet humán területekért felelős főpolgármester-helyettes elmondta: egy politikai közösségben megannyi, versengő emlékezet van jelen, egy köztéri alkotásnak ezért olyan koncepcióban kell gondolkodnia, amely ebben rendet teremt; nem emlékeztethet úgy, hogy közben fájdalmakat okoz.

Nem mutat sehová, ha a versengő emlékezetek természetét kizárással akarják feloldani. Ennek jelei láthatók a Szabadság téren, melynek egyik részén „emlékezetpolitikai fájdalomközpont” áll, másik sarkán „a hidegháború folytatódik” - fogalmazott.

Gy. Németh Erzsébet elmondása szerint a Fővárosi Önkormányzat azzal a szándékkal kezdte meg a szakmával és a kerületekkel együtt szoborkoncepciójának kidolgozását, hogy ellene hasson az „emlékezetpolitikai Disneylanddé” válás folyamatának, a szobrok ugyanis nem lehetnek illusztrációi a napi politikának.

Ha a köztér nem integrál, hanem külön emlékezeti tereket hoz létre, úgy egyszerre képezi le a politikai megosztottságot és erősíti is azt - hangsúlyozta, hozzáfűzve: Budapest vezetése az emlékezet egyesítésében, de nem egységesítésében érdekelt.

Ennek egyik megvalósítása a visszatekintés: ennek érdekében született ez a kiállítás - közölte a főpolgármester-helyettes.

Népessy Noémi, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója a kiállításról szólva elmondta: az egy harminc évvel ezelőtti történetbe „repít vissza”, amikor a frissen módosított önkormányzati törvény lehetővé tette, hogy a települések maguk döntsenek a köztereiken álló szobrokról. A tárlat a korabeli fotódokumentáció segítségével a Fővárosi Önkormányzat által elrendelt és a Budapest Galéria által szervezett szoboráthelyezésekről ad vázlatos áttekintést.

A bemutatott képanyag Budapest Főváros Levéltárából (BFL) származik, amely az akkoriban zajló eseményeket kezdeményező módon, saját fotósaival dokumentálta, így jelentős tényanyagot rögzített képeken is. A képválogatás Csiffáry Gabriella történész-levéltáros (BFL) és Szöllőssy Ágnes művészettörténész (Budapest Galéria) munkája.

A Fővárosi Közgyűlés 1991. december 5-én arra a korábban példátlan megoldásra jutott, hogy a lebontandó művek elhelyezésére szoborparkot létesít. Erre a célra a XXII. kerületi önkormányzat a Tétényi fennsíkon, a 7-es főút mentén (Balatoni út-Szabadkai u.) ajánlott fel területet. Az építészeti tervpályázat eredményeként, Eleőd Ákos építész tervei szerint felépített szoborpark 1993. június 27-én nyílt meg, a Memento Park néven ma is látogatható muzeális emlékhelyen - áll a november 21-ig megtekinthető kiállítás ajánlójában.

Négyzetes kép forrása: Budapest Főváros Levéltára