bezár
 

film

2009. 07. 15.
A magyar mozikból való hanglopást vizsgálják
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Magyarországot vizsgálja az MPA, az amerikai Motion Picture Association nevű szervezet, hazánkban ugyanis egyre terjed a hanglopás, azaz a moziban illegálisan felvett szinkronhang eredeti filmhez való illesztése, majd az így magyarított film közzététele az interneten.

prae.hu

Az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány (ASVA) közlése szerint az MPA azért kezdte vizsgálni Magyarország "mozibiztonsági állapotát", mert míg tavaly összesen 12 filmhanglopás történt az országban, addig idén júniusig ugyanennyi esetre derült fény.
Az alapítvány közleménye szerint a "vizsgálat" egyik része egy technikai újításon alapszik, amelynek segítségével a stúdiók és a laborok digitális és analóg kópiánként egyaránt képesek megjelölni a filmhangot, és így nyomon követhetővé válik az adott hang útja: tudni lehet, hogy melyik moziban futott, illetve hangrögzítés esetén beazonosítható, hol is történt a felvétel.

A hanglopás elleni küzdelem része egy, a mozisok és a hatóságok számára szervezett tréning, amelyen jogi, kriminalisztikai és technikai ismereteket is szerezhetnek. Ennek eredményeképp a jövőben fokozottabb ellenőrzés várható és a mozik személyzete biztonsági intézkedésekkel meg is akadályozhatja a filmhang illegális felvételét, amely akár 2 év szabadságvesztéssel is büntethető - írja az ASVA.
Az alapítvány írásos összegzése szerint az MPA évek óta küzd a filmlopás ellen. A mozitermekben történő kamerázásnak komoly kriminalisztikai háttere van már, elsősorban az Egyesült Államokban. Míg azonban korábban két hét is kellett ahhoz, hogy a friss filmek eredeti verziója eljusson a legnépesebb fájlcserélők közönségéhez, addig az ma már a bemutatót követően órákon belül elérhető a világhálón. Az MPA ezért vizsgálatait kiterjesztette minden olyan országra, ahol a filmek bemutatója az eredetihez elég közel esik.

A közlés szerint a "camcording" - a kép és hang együttes felvétele - az Egyesült Államokban és Oroszországban a leggyakoribb, míg a hangok tekintetében Németország és Spanyolország a listavezető, s rögtön utánuk következik Magyarország. Ezekben az országokban ugyanis a nézők megszokták a szinkront és a felirat sem népszerű.
nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Sírtunk Cannes-ban az Un Certain Regard izlandi nyitófilmjén
Luke Korem és Simon Verhoeven Milli Vanilli – Az évszázad botránya című filmjeiről
Dev Patel: A Majomember
Hajdu Szabolcs: Kálmán-nap

Más művészeti ágakról

színház

A MáSzínház KÖT-EL-ÉK – „Okos lány, túlteszi magát rajta!” előadásáról
Kritika a Das Rheingold és a Die Walküre előadásairól a Wagner-Napokon


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés