film
2009. 07. 14.
Budapesten forgat Jean Reno
Jean Reno és Mélanie Laurent főszereplésével Budapesten forgatják a La Rafle (A razzia) című francia játékfilmet, amelyben hatszáz magyar statiszta, többségében gyerekek is szerepet kaptak. A XX. századi francia történelem egyik legsötétebb foltját feldolgozó filmet a producer a Berlini Filmfesztivál nyitófilmjének szánja.
A francia rendőrség 4500 alkalmazottja 1942. július 16-án egy nap alatt több, mint 13 ezer zsidót tartóztatott le az úgynevezett Vél d,Hiv razzia során. Vél d,Hiv egy kerékpáraréna volt az Eiffel-torony közelében, itt gyűjtötték össze és várakoztatták a francia hatóságok napokon át az elhurcolt embereket. Közülük több mint 8 ezren a Drancy-i táborba kerültek, ahonnan koncentrációs táborokba deportálták őket.
A razzia napjának emlékére a július 16. utáni első vasárnap a rasszista és antiszemita bűncselekmények emlékének nemzeti napja Franciaországban. Ezen a napon ismerte el 1995-ben először Jacques Chirac akkori elnök a francia állam, nevezetesen a Vichy-kormány felelősségét a franciaországi zsidók deportálásában.
A hetvenes években készült néhány olyan emlékezetes film, amelyben a franciaországi holokauszt legnagyobb letartóztatását felidézték, mint például a Klein úr Alain Delon főszereplésével. De A razzia lesz az első játékfilm, amely azt dolgozza fel: mi is történt pontosan 1942.július 16-án Párizsban.
A Le Journal du Dimanche című vasárnap megjelenő francia lap helyszíni tudósítása szerint néhány napi párizsi forgatás után a stáb Budapestre költözött, ahol a kerékpárarénában és az egyik franciaországi táborban játszódó jeleneteket forgatják hatszáz magyar statiszta, többségében gyerekek közreműködésével.
Az egykori újságíróból filmrendezővé lett Roselyne Bosch 80 napi forgatást igénylő nagyszabású freskójának producere Alain Goldman, a rendező férje. A filmet a közszolgálati France 3 és a TF1 kereskedelmi televízió egyaránt támogatja.
A producer A razzia díszlettervezőjének Olivier Raoux-t kérte fel, akivel korábban a francia-brit-cseh koprodukcióban készült Piaf című nagyszabású filmben dolgoztak együtt. A magyar főváros külterületén felállított díszletben 30 kilométernyi szögesdrótkerítést építettek fel, amelyet rozsdaszínű festékkel bekent gumivédelemmel láttak el, hogy a gyerekek ne sérüljenek meg a forgatáson.
A film főszereplője Jean Reno egy zsidómentő orvost alakít, Mélanie Laurent pedig egy bátor ápolónőt játszik. A francia színésznőt Quentin Tarantino Becstelen brigantykjában augusztustól láthatja a magyar közönség.
A razzia további szerepeit Sylvie Testud, Anne Brochet, Samuel Le Bihan és Gad Elmaleh alakítják. A humorista a párizsi lapnak elmondta: szefárd zsidóként egyfajta bűntudattal küzd az európai askenázi zsidósággal szemben azért, amit ők elszenvedtek a második világháborúban. "Egy a vallásunk, egy a történelmünk. Boldog vagyok, hogy egy ekkora munkában részt vehetek, amely a következő nemzedékek nevelésére szolgál" - mondta a színész-humorista. A film franciaországi bemutatóját jövő márciusra tervezi a rendező, aki a megtörtént események pontos felidézése mellett azt is szeretné bemutatni, hogy a közfelfogással ellentétben nem minden párizsi volt gyáva.
A két és fél évig írt forgatókönyv arra az ellentmondásra kíván rávilágítani, hogy a Németországgal kollaboráló Franciaországban - annak ellenére, hogy az állam és a rendőrség együttműködött a nácikkal - volt a legkevésbé hatékony a deportálás: a névtelen hősöknek köszönhetően a holokausztot átélő országok közül Franciaországban menekült meg a legtöbb zsidó: az akkori 300 ezer háromnegyede.
A razzia napjának emlékére a július 16. utáni első vasárnap a rasszista és antiszemita bűncselekmények emlékének nemzeti napja Franciaországban. Ezen a napon ismerte el 1995-ben először Jacques Chirac akkori elnök a francia állam, nevezetesen a Vichy-kormány felelősségét a franciaországi zsidók deportálásában.
A hetvenes években készült néhány olyan emlékezetes film, amelyben a franciaországi holokauszt legnagyobb letartóztatását felidézték, mint például a Klein úr Alain Delon főszereplésével. De A razzia lesz az első játékfilm, amely azt dolgozza fel: mi is történt pontosan 1942.július 16-án Párizsban.
A Le Journal du Dimanche című vasárnap megjelenő francia lap helyszíni tudósítása szerint néhány napi párizsi forgatás után a stáb Budapestre költözött, ahol a kerékpárarénában és az egyik franciaországi táborban játszódó jeleneteket forgatják hatszáz magyar statiszta, többségében gyerekek közreműködésével.
Az egykori újságíróból filmrendezővé lett Roselyne Bosch 80 napi forgatást igénylő nagyszabású freskójának producere Alain Goldman, a rendező férje. A filmet a közszolgálati France 3 és a TF1 kereskedelmi televízió egyaránt támogatja.
A producer A razzia díszlettervezőjének Olivier Raoux-t kérte fel, akivel korábban a francia-brit-cseh koprodukcióban készült Piaf című nagyszabású filmben dolgoztak együtt. A magyar főváros külterületén felállított díszletben 30 kilométernyi szögesdrótkerítést építettek fel, amelyet rozsdaszínű festékkel bekent gumivédelemmel láttak el, hogy a gyerekek ne sérüljenek meg a forgatáson.
A film főszereplője Jean Reno egy zsidómentő orvost alakít, Mélanie Laurent pedig egy bátor ápolónőt játszik. A francia színésznőt Quentin Tarantino Becstelen brigantykjában augusztustól láthatja a magyar közönség.
A razzia további szerepeit Sylvie Testud, Anne Brochet, Samuel Le Bihan és Gad Elmaleh alakítják. A humorista a párizsi lapnak elmondta: szefárd zsidóként egyfajta bűntudattal küzd az európai askenázi zsidósággal szemben azért, amit ők elszenvedtek a második világháborúban. "Egy a vallásunk, egy a történelmünk. Boldog vagyok, hogy egy ekkora munkában részt vehetek, amely a következő nemzedékek nevelésére szolgál" - mondta a színész-humorista. A film franciaországi bemutatóját jövő márciusra tervezi a rendező, aki a megtörtént események pontos felidézése mellett azt is szeretné bemutatni, hogy a közfelfogással ellentétben nem minden párizsi volt gyáva.
A két és fél évig írt forgatókönyv arra az ellentmondásra kíván rávilágítani, hogy a Németországgal kollaboráló Franciaországban - annak ellenére, hogy az állam és a rendőrség együttműködött a nácikkal - volt a legkevésbé hatékony a deportálás: a névtelen hősöknek köszönhetően a holokausztot átélő országok közül Franciaországban menekült meg a legtöbb zsidó: az akkori 300 ezer háromnegyede.
További írások a rovatból
Katarina Stanković Neptun vihara és Ida Marie Gedbjerg Az elveszett Mozi könyv című alkotása a 21. Verzió Filmfesztiválon
Matthäus Wörle Ahol régen aludtunk és Miklós Ádám Mélypont érzés című dokumentumfimje a 21. Verzió Filmfesztiválon