Ferencz Mónika, Az uszonyok árnyékában és a Pedig című verseivel nyit az Élet és Irodalom irodalmi részlege. Mindkét szövegben közös a hosszabb és rövidebb sorok szabálytalan váltakozása, a téma tekintetében pedig a szövegek a valóság és a képzelet ellentétét célozzák meg. Benedek Szabolcs Nászajándék című tárcájának központjában a megszakadt kapcsolatok állnak. Az ismerős téma, az egyszerű, pontos mondatok gördülékennyé teszik az olvasást. Szekrényes Miklós Carcinogenic című novellája izgalmas szöveg, az első mondattól az utolsóig feszültség övezi. Hosszabb, többszörösen összetett mondatok után jól időzítve egy-egy tőmondat megállásra készteti az olvasót, s ez még inkább rájátszik az említett feszültségre. Ménes Attilának öt rövidprózája került lapba Újabb harmsziádák címszó alatt. Mindegyik szövegre jellemző az abszurditás, illetve az, hogy csattanóval végződnek. Sőt, egy-egy szöveg lezáratlan marad, így az olvasónak kell kiegészíteni a hiányzó darabokat. Magyar Csaba Családok című novellája három rövidebb elbeszélést foglal magában. Egy társasház lakói állnak a középpontban, egy apró, vagy fontosabb eseményt kiemelve az életükből. Az elbeszélő nem bírál, tárgyilagosan közvetíti a szereplők gondolatait, érzéseit. Istók Anna szívbe markoló novellája, A Máté-effektus kulcsmondata "akinek van, annak adatik, de akinek nincs attól az is elvétetik, amije volt." A szövegben a múlt és jelen váltakozása, majd a végén e két idősík találkozása keserű végbe torkollik. Ágoston Tamás szonettkoszorúja bibliai alakok köré csoportosul. A hagyományos petrarcai szonettformát izgalmas modern elemekkel, képekkel ötvözi.

A Követési Távolság rovatban Zelei Dávid ír Vida Kamilla Konstruktív bizalmatlansági indítvány című kötetéről, az Ex Librisben pedig Domány András írt ajánlót Demmel József: Szörnyeteg Felső-Magyarországon?, Apor Péter: Forradalom a hátsóudvarban és Vámos Péter: Magyar-kínai kapcsolatok 1949-1989 című könyvekről.