Bánk bán junior - a Nemzeti fiatal művészeivel / PRAE.HU

Mint Alföldi Róbert elmondta, a klasszikusnak számító drámát olyan színészekkel kívánta feldolgozni, akik koruknál fogva "mindenféle befolyásoltságtól mentesen, ártatlanul" tekintenek a darabra. "Nagyon kíváncsi voltam, hogy a huszonéves nemzedék, a jövő generációja mit és hogyan lát a Bánk bánból" - fogalmazott.

Beszámolója szerint általa korábban még nem alkalmazott munkamódszert használt: összehívta a Nemzeti Színház tavaly szerződtetett fiatal színészeit, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem három hallgatóját Gálffy László osztályából, és azt kérte tőlük, válasszanak egy-egy szerepet, majd ezekkel készítsenek egy-két jelenetet. Ezek alapján készült el a szereposztás, és természetesen az előadásba is sok minden belekerült a fiatalok ötleteiből.

"Nagyon érdekelt, hol fogják meg a darabot, hogy megértik-e egyáltalán, miről beszélnek a szereplők. Kiderült, hogy teljes mértékben úgy tudnak bánni a Bánk bánnal, mint mondjuk egy Shakespeare-művel" - árulta el Alföldi Róbert.

Mint megjegyezte, a junior megnevezés a cím mellett azt jelenti, hogy az előadás egy fiatal társaság megközelítése. A rendező elmondása szerint bebizonyosodott, hogy az ifjú színészek értik azt, amiről Katona írt, és az a szomorú tény is, hogy nem sok minden változott a darab megírása óta.

"Tökéletesen érzik azt a fajta mérhetetlen, szeretetteli, fájdalmas, vágyakozó viszonyt, amit Katona rólunk, magyarokról megpróbált láttatni. Azt, hogy mit jelent, ha folyamatosan a lelkünk, az érzelmeink, irányítanak minket, hogy a fontos pillanatokban ahelyett, hogy egyfelé tartanánk, kettémegyünk, és így nem tudjuk megoldani a rossz helyzeteket" - szólt a Bánk bán aktualitásáról.

A Nemzeti Színház vezetője szerint a klasszikus műtől elsősorban nyelvezete miatt szoktak félni. "De az is igaz, hogy általában elég unalmas élményeink vannak vele kapcsolatban" - tette hozzá: "nem színdarabként szokták kezelni, pedig ha így teszünk, kiderül, hogy a Bánk bán igen fontos része a magyar irodalomtörténetnek. Nemcsak azért, mert ez az első nemzeti drámánk, hanem mert nagyon jó darab".

A rendező kiemelte: a Nemzeti Színház és a Szentendrei Teátrum közös produkciója nem nyúl sem a szöveghez, sem a jelenetek sorrendjéhez, csupán "húzásokat" alkalmaz, ahogy az minden színdarabnál szokásos. "Ez Katona eredeti műve" - hangsúlyozta.

A Bánk bán juniorban "medence is van és zenekar és farmernadrág is, de ezek csak arra szolgálnak, hogy a helyzeteket minél pontosabban tudjuk láttatni, nem arra, hogy idézőjelbe tegyék, hogy kifigurázzák a darabot. Vicces dolognak tartanám húsz éves embereket műszakállal, műbajusszal egy elképzelt múlt századi viselkedésmóddal mozgatni a színpadon" - szólt az aktualizáló színrevitelről Alföldi Róbert.

Elmondása szerint a színpadon álló medence sokrétű szimbólum, jelenthet sírgödröt, bizonytalan, folyékony közeget, amelyben meg lehet fulladni, de azt is szimbolizálhatja, hogy a szereplők szeretnének úgy élni, mint hal a vízben. A rendező ugyanakkor felhívta a figyelmet: Katona darabja egy "hatalmas bulival" kezdődik, sőt az első három felvonás is ugyanezen az éjszakán játszódik.

Az előadás zenéjét a színészek írták, és ők is játsszák el - fűzte hozzá. A darabban II. Endrét Szabó Kimmel Tamás, Gertrudist Bánfalvi Eszter, Ottót Mátyássy Bence, Bánk bánt Fehér Tibor, Melindát Radnay Csilla, Peturt Makranczy Zalán, Tiborcot pedig Farkas Dénes alakítja.

Mint Alföldi Róbert elárulta, a munka számára is nagy élmény volt: "nagyon jól kinyitja az ember agyát, mikor fiatalokkal dolgozik; arra kényszeríti, hogy bizonyos, régóta bevált gondolatait revideálja, vagy legalábbis más szempontokat is figyelembe vegyen. A Bánk bánnal kapcsolatban is tudtak nekem újat mondani, és még inkább aláhúzták, hogy ez egy nagyon jó darab".

A Bánk bán juniort a Szentendrei Teátrum öt előadása után a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán láthatja a közönség október 23-tól.

színház

Szerzők

További írások a rovatból

Más művészeti ágakról