film
A tanulmányok sorát Pálos Máté írása nyitja, amely a technológia emberre gyakorolt hatásait vizsgálja a rendező filmjeiben. Fred Brotting és Scott Wilson szövege a Karambol című film kapcsán, az egyre inkább mechanikussá és hétköznapivá váló szex kérdését járja körül. Nemes Z. Márió tanulmánya Cronenberg filmes munkásságát az irodalmi antropológia kontextusában elemzi. Jankovics Márton a rendező konspirációs gondolkodásmódját vizsgálja más kémfilmek tükrében, míg Sepsi László az eXistenZ című film és a videojáték-filmek kapcsolatát veszi górcső alá.
A Cronenbergről alkotott képet árnyalja a „Téma” rovat további három cikke. A rendező saját magáról és filmjeinek értelmezéséről írt feljegyzéseiből Kovács Kata válogatott és fordított. Jakab Veronika a Karambol forgatókönyvéből fordított le egy emblematikus jelenetet, a „James Dean-performanszot”. A szám gerincét jelentő rovatot J. G. Ballard Karambol című regényének első fejezete zárja, mely Varró Attila fordításában először olvasható magyarul.
A „K2 – Kísérleti- és Kisjátékfilm” elnevezésű rovatban Megyeri Dániel Cronenberg rövid- és tévéfilmjeivel, Kele Fodor Ákos Chris Cunningham videoklipjeinek testképével foglalkozik. A kísérletifilmes Stan Brakhage munkásságát Lichter Péter mutatja be.
A „Kritika” rovatban bírálatot olvashatunk A pankrátorról és az Apaföldről Tüske Zsuzsanna, illetve Nagy V. Gergő tollából. Mark Browning Cronenberg-monográfiájáról Roboz Gábor írt recenziót.
A Prizma első számát Bakó Tamás grafikái illusztrálják.