irodalom
2009. 07. 07.
Százhuszonöt éve született Lion Feuchtwanger
Százhuszonöt éve, 1884. július 7-én született Lion Feuchtwanger, a Jud Süss és A zsidó háború című könyvek írója, aki származása miatt száműzetésbe kényszerült, németségéről azonban soha nem volt hajlandó lemondani.
Gazdag gyáros családból származott. A família a császárság és a német nemzeti tudat lelkes híve volt, a hazafiasság is közrejátszott abban, hogy Lion az egyetemen germanisztikát hallgatott. Megtanult még szanszkritul, eredeti nyelven olvasta a görög és római klasszikusokat, apja támogatásának köszönhetően világlátott fiatalember lett. Doktori címet szerzett, folyóiratok szerkesztésébe fogott és hamarosan már drámákat írt. Művei kezdetben kedvező fogadtatásban részesültek, Hadifoglyok című írását viszont betiltották.
A tilalom csak jót tett hírnevének, felfigyelt rá Thomas Mann; ekkoriban kötött életre szóló barátságot a nála jóval fiatalabb Bertolt Brechttel. Harcolt az I. világháborúban, a kínzó tapasztalatok nyomán egyre inkább rokonszenvezett a baloldali eszmékkel, bár igazán soha sem lett szocialistává. Az 1918-as bajorországi megmozdulásokkal még szimpatizált, az 1923-as sörpuccs azonban már szorongással töltötte el. Első regénye, A csúnya hercegnő tette ismertté a nevét, az Eredmény és a Jud Süss című regény révén pedig már világhírűvé vált. Történelmi regényeiben pontosan láttatta a jelenben játszódó történéseket, így az antiszemitizmus és a náci mozgalom erőre kapását, az európai létet fenyegető veszélyeket.
Népszerűsége átok is volt egyben: hamar a náci propaganda célpontjai között találta magát. Hitler 1933-as hatalomra jutásakor már tudta, nincs helye a birodalmi Németországban. Franciaországba menekült, a következő hét évben ott írt. A franciául és angolul is kiválóan beszélő író mindvégig ragaszkodott ahhoz, hogy németül írjon, és a fordításokat maga ellenőrizte. Ezekben az években írta meg a Jud Süss "folytatását", az "Oppermann-tetralógia" következő darabjait és a József-trilógiát. Ennek első kötete, A zsidó háború sikere nyomán üdvrivalgás köszöntötte Moszkvában és Washingtonban is. Az írót, akit Roosevelt és Sztálin is személyesen fogadott, hazájában megfosztották állampolgárságától, házát lerombolták. 1940-ben a németekkel együttműködő francia hatóságok internáló táborba hurcolták, ahonnan csak felesége és egy amerikai újságíró segítségével sikerült megszöknie, majd Amerikába menekülnie.
Németországba csak az ország kettéválása után látogatott vissza, az NDK-ban visszakapta állampolgárságát és doktori címét is. A Humboldt Egyetem díszdoktorává avatták és kitüntetésekkel halmozták el. Életének utolsó évtizedében még olyan remekműveket írt, mint a Róka a szőlőben, a Balgák bölcsessége, valamint a Goya. Lion Feuchtwanger 72 évesen, 1958. december 21-én hunyt el Los Angelesben.
A tilalom csak jót tett hírnevének, felfigyelt rá Thomas Mann; ekkoriban kötött életre szóló barátságot a nála jóval fiatalabb Bertolt Brechttel. Harcolt az I. világháborúban, a kínzó tapasztalatok nyomán egyre inkább rokonszenvezett a baloldali eszmékkel, bár igazán soha sem lett szocialistává. Az 1918-as bajorországi megmozdulásokkal még szimpatizált, az 1923-as sörpuccs azonban már szorongással töltötte el. Első regénye, A csúnya hercegnő tette ismertté a nevét, az Eredmény és a Jud Süss című regény révén pedig már világhírűvé vált. Történelmi regényeiben pontosan láttatta a jelenben játszódó történéseket, így az antiszemitizmus és a náci mozgalom erőre kapását, az európai létet fenyegető veszélyeket.
Népszerűsége átok is volt egyben: hamar a náci propaganda célpontjai között találta magát. Hitler 1933-as hatalomra jutásakor már tudta, nincs helye a birodalmi Németországban. Franciaországba menekült, a következő hét évben ott írt. A franciául és angolul is kiválóan beszélő író mindvégig ragaszkodott ahhoz, hogy németül írjon, és a fordításokat maga ellenőrizte. Ezekben az években írta meg a Jud Süss "folytatását", az "Oppermann-tetralógia" következő darabjait és a József-trilógiát. Ennek első kötete, A zsidó háború sikere nyomán üdvrivalgás köszöntötte Moszkvában és Washingtonban is. Az írót, akit Roosevelt és Sztálin is személyesen fogadott, hazájában megfosztották állampolgárságától, házát lerombolták. 1940-ben a németekkel együttműködő francia hatóságok internáló táborba hurcolták, ahonnan csak felesége és egy amerikai újságíró segítségével sikerült megszöknie, majd Amerikába menekülnie.
Németországba csak az ország kettéválása után látogatott vissza, az NDK-ban visszakapta állampolgárságát és doktori címét is. A Humboldt Egyetem díszdoktorává avatták és kitüntetésekkel halmozták el. Életének utolsó évtizedében még olyan remekműveket írt, mint a Róka a szőlőben, a Balgák bölcsessége, valamint a Goya. Lion Feuchtwanger 72 évesen, 1958. december 21-én hunyt el Los Angelesben.
További írások a rovatból
Gerőcs Péter Szembenézni a tehetségtelenségünkkel kötetének bemutatója az Őszi Margón
A BÁZIS harmadik, "Hálózati organizmusok" című líraantológiájának bemutatója a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon
Más művészeti ágakról
Oksana Karpovych: Lehallgatva című filmje a 21. Verzió Filmfesztiválon
Révész Bálint és Mikulán Dávid KIX című dokumentumfilmje a 21. Verzió Filmfesztiválon