bezár
 

film

2009. 07. 07.
Száztíz éve született George Cukor
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
"Dolgozz keményen, hogy minden munkád könnyednek hasson" - így szólt George Dewey Cukor ars poeticája; a My Fair Lady Oscar-díjas rendezője száztíz éve, 1899. július 7-én született New Yorkban.

prae.hu

A magyar zsidó bevándorlók gyermeke korán a színház bűvkörébe került, sokszor óráit is elbliccelte, hogy belógjon a délutáni előadásokra. A Broadway világában kezdte pályafutását, segédrendezőből küzdötte fel magát a nagy direktorok közé, innen csábította el az új tehetségeket kereső filmipar.
    
A Paramount stúdióban kezdett, de hamar összekülönbözött a vezetőkkel, akik egyik filmjét újra rendeztették. A sértett Cukor az RKO Pictures, majd az MGM munkatársa lett, itt az 1930-as években olyan kasszasikereket forgatott, mint az Egy válás számlája Katharine Hepburnnel, a Vacsora nyolckor vagy a Fiatal asszonyok (ezért jelölték először Oscar-díjra). Ő készítette a David Copperfield, a Rómeó és Júlia, valamint A kaméliás hölgy filmváltozatát, utóbbi címszerepét Greta Garbo alakította. A kétarcú nő című romantikus vígjáték főszerepére is a hallgatag és titokzatos svéd sztárt választotta, ám a film hűvös fogadtatásra talált, és az isteni Garbo elkeseredésében örökre hátat fordított a filmvászonnak.
    
Cukor a legjobban fizetett rendezők közé emelkedett, 1937-ben őt kérték fel az Elfújta a szél megrendezésére, de a producer tíz nap munka után, állandósult nézeteltéréseik miatt kirúgta. Cukort a Philadelphiai történet, majd 1944-ben a hét Oscar-díjra jelölt Gázláng sikere vigasztalhatta, előbbiben Katharine Hepburn, utóbbiban Ingrid Bergman alakította a főszerepet. 1954-ben forgatta első színes filmjét, a Csillag születik című musicalt Judy Garlanddal. Utolsó nagy sikere a My Fair Lady volt, az angyali Audrey Hepburn főszereplésével készült musicalt 12 kategóriában jelölték a filmvilág legrangosabb kitüntetésére, ebből nyolcat meg is kapott, és végre a rendező is magához szoríthatta a régen kiérdemelt Oscar-díjat. Cukor élete végéig dolgozott, 1975-ben ugyan hatalmasat bukott az első szovjet-amerikai koprodukcióval, A kék madárral, a balsiker azonban nem szegte kedvét és ezután is több tévéfilmet rendezett.
    
Az elhivatott rendező korán megfogadta: csak színvonalas irodalmi alapanyagból dolgozik ("ha csak egyetlen rendező marad, aki nem maga írja a filmjeit, az én leszek") és ehhez tartotta is magát. Elsősorban a színészvezetésben remekelt, filmjeiben 21 színészt jelöltek Oscar-díjra és közülük öt meg is kapta a kitüntetést. A magánéletében nem a női nem rajongójaként ismert Cukor főként a színésznőkkel tudott remekül bánni, de a "nők rendezője" jelző ellen hevesen tiltakozott.
    
Az ünnepelt bonviván hatalmas art deco kastélyban élt, hírességektől hemzsegő fogadásain Hollywood krémje élvezte a jó ételeket és az érdekes társaságot. A rendezőt 1983. január 24-én Los Angelesben érte a halál.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Michael Sarnoski: Hang nélkül – Első nap
Sírtunk Cannes-ban az Un Certain Regard izlandi nyitófilmjén
Luke Korem és Simon Verhoeven Milli Vanilli – Az évszázad botránya című filmjeiről
A 74. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál

Más művészeti ágakról

színház

A MáSzínház KÖT-EL-ÉK – „Okos lány, túlteszi magát rajta!” előadásáról
Havas Juli Papírbabák, avagy lehet-e két hazád? című kötetének bemutatójáról
Kritika a Das Rheingold és a Die Walküre előadásairól a Wagner-Napokon
Kertész Edina: A fotográfuslány – könyvbemutató


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés