irodalom
A nyilatkozat teljes szövege alább olvasható:
NYILATKOZAT
A magyar Országgyűlés a napokban tárgyalta és fogadta el „A pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról” szóló javaslatot, aminek alábbi passzusa vált leginkább ismertté és vitatottá: „E törvényben foglalt célok és gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”
Nem szükséges sem jogtudósnak, sem nyelvésznek lenni ahhoz, hogy észrevegyük, már a cím, aztán pedig részleteiben maga a törvényszöveg, miként próbálja összemosni a pedofíliával szembeni, feltétlenül szükséges erősebb törvényhatósági fellépés ügyét és igényét a vélemény- és művészeti szabadság, valamint az alapvető emberi jogok drasztikus korlátozásával. Politikai célokból szándékosan helyez egymás mellé össze nem tartozó dolgokat, csúsztat és homályosít. Hiszen a megjelenítés legalább annyira nem egyenlő a népszerűsítéssel, mint a homoszexualitás a pedofíliával. A jobboldali a fasisztával. A baloldali a kommunistával. A magyar a kormánypártival (és fordítva). A menekült a terroristával. A közpénz a magánvagyonnal. A tájékoztatás a propagandával. A kormányzás a hatalmaskodással. A sor tetszőlegesen folytatható.
Ha szó szerint értelmezzük a törvényt, mást pedig nem tehetünk, akkor tisztán látszik, hogy mindezek alapján a világirodalom, más művészeti ágak és lényegében az egyetemes kultúra egy fontos része kerül ki a közoktatásból, valamint csúszik át a késő esti műsorsávba a médiában. Köztük számos író tagtársunk műve sem lehet érettségi tétel a jövőben. A magyar kormány tehát egy teljesen értelmetlen, csúsztatásokon alapuló és előre jól láthatóan betarthatatlan törvényt erőltetett át a parlamenten, amivel aligha lehetett más célja, mint hogy: 1. beindítsa a választási kampányt; 2. felbomlassza az ellenzéki összefogást; 3. kisszerű hatalmi-politikai célokért emberi méltóságában sértse meg és lehetetlenítse el állampolgárai különböző csoportjait. És nem mellesleg, mintegy járulékos sikerként, újabb határozott lépést tegyen a vélemény- és művészeti szabadság minél szélesebb körű korlátozása felé.
A Szépírók Társasága tiltakozik az alapvető szabadságjogok korlátozása, a magyar kormány megosztó és káros politikája, valamint a törvény bevezetése és betartatása ellen. Ugyanakkor, ha a kormánynak valóban az a terve, hogy a mai kor tömegkommunikációs platformjain nevelkedő, a különböző tartalmak szabad kiválasztását és fogyasztását alapvetésnek tekintő, egyébként pedig nyitott, érzékeny, felvilágosult és tájékozott magyar fiatalságot kérés nélkül megvédje saját magától, hát, sok szerencsét kívánunk hozzá.
Tartunk tőle azonban, hogy az elgondolás nem ez lehetett. Akkor viszont a helyzet sokkal súlyosabb, mint ami egy törvény szövegéből kiolvasható. A történelmi süllyedés egy várhatóan emlékezetes pontjára jutottunk. Ahol minden felelős magyar állampolgár kötelessége az ellenállás.
A Szépírók Társasága elnöksége