Az Ex Libris rovatban Lapis József írásait olvashatjuk olyan munkákról, melyekben meglehetősen hangsúlyos a vizualitás, ráadásul sok esetben a gyerekkönyvekhez hasonlatos jegyeket viselnek magukon. Iveta Merglová Ema elvan című kötete egy „néma” képkönyv, ami egy panelház ablakába száradni kitett ruhákkal kezdődik. Merglová ábrázolásmódja egyszerre részvéttel teli, közvetlen, humoros, ironikus és vibráló. Habár a kötet még olyan világot ábrázol, amelynek még nem része a járvány, nem nehéz elképzelnünk, hogy egy egyedülálló karanténban töltött mindennapjait is ábrázolhatja. Tóbiás Krisztián A mikulás rakétája című verskönyve szintén száradó ruhákkal kezdődik. A nyitókép előrevetíti az egész kötet hangulatát és témáját, ebből pedig egyértelművé válik számunkra, hogy nem gyerekkönyvről van szó. Tóbiás műve háborús határtörténet, szerelmes vers, családkönyv, korrajz, szuperhőstörténet és modern mese is. Szabó Imola Holtak aranya, holdak ezüstje című kiadványa szintén építkezik a gyerekkönyvek elemeiből. A könyv lengyel meseanyagból dolgozik, ezért egyszerre lehet idegen és otthonos is a számunkra, ezt az érzetet pedig erősítik mind a képek, mind a szövegek. FeLugossy László költő-performer-képzőművész az Ez már babám a szubmélység – Híd-avatás című kötetében Puha Ferenc Híd-avatás című akril képsorozatához írt szövegeket. A szövegekben érzékelhetővé válik, hogy FeLugossy a nyelvet anyagnak tekinti, így különös harmóniát teremt a képekkel.

Konkoly Dániel Sztercey Szabolcs Plüssbolygó című kötetéről értekezik, szerinte a versek helyenként olyanok, mintha egy pogány rituálé előírásai lennének. Szántai Márk pedig Juhász Tibor Amire telik című kötetéről írt kritikáját olvashatjuk, Variációk a szegénységre címmel. Demény Péter írását is olvashatjuk Láng Orsolya Pályamatricák kötetéről.

A lapszámban található még Gyenge Zoltán Books by the Foot – Hegel és a művészet című írása is, melynek témája a művészet és a könyvek, alkotások jövője, hiszen sorsuk folyamatosan változik.

Az Élet és Irodalom e heti lapszámában külön mellékletet is találunk, melyben Papp Réka Kinga interjúit olvashatunk Timothy Garton Ash-sel és Gian-Paolo Accardo-val. Valamint A.L. Kennedyvel és Bán Zsófiával is találhatunk interjút, akikkel Rosie Goldsmith beszélget.

A hónap könyve Nádas Péter Rokon lelkek című kötete lett, amelyről Radics Viktória ír beszámolót Szépen kivezet címmel.

A lap írásait Szüts Miklós munkái „színesítik”.