A lapszámban Deréky Pál és Sz. Molnár Szilvia külön megemlékezik május közepén elhunyt egykori munkatársáról, a Magyar Műhely oszlopos tagjáról, Bujdosó Alpárról, kinek a Vetített irodalom című kötetéből válogatott, az 1990-es évek magyar vizuális költészetét is erősen meghatározó munkái kísérik a periodika e heti írásait.

A test és psziché zavarait és fájdalmait tematizáló szövegek közül Szaniszló Judit kissé rezignált, személyes hangvételű, Margetin István sokatmondóan adatszerű, Szendi Nóra enyhén groteszk és parodisztikus, valamint Péter János fokozatosan felbomló és igen felkavaró írása képviselteti magát. Csikós Attila a vágyak és megszokások problémáját boncolgatja „Örökké” című munkájában, mindezek mellett pedig olvashatjuk még Kaloh Gábor, Marno János és Simon Bettina változatos tematikájú verseit.

Az Ex Libris rovatban Szokács Kinga ismerteti a kínai irodalom három (dél-kína Guangdong tartományában keletkezett), magyar nyelven olvasható elbeszélés-, esszé- és verseskötetét, amelyek 2019-ben Zombory Klára szerkesztésében jelentek meg. Emellett Jü Hua Élni című regényéről olvashatunk könyvismertetőt, melynek fordítását szintén Zombory Klára készítette. A Ketten egy új könyvről rovatban Visy Beatrix és Antal Nikolett értekezik Schein Gábor új kötetéről, annak rinocérosz toposzáról, az identitás és az emlékezet lehetőségeiről.

A külföldi irodalomból Csuhai István Michael Chabon Fenegyerekek című munkájáról írt recenziója ad ízelítőt, továbbá olvashatjuk, egyebek mellett Baranyák Csaba ismertetőjét is Bakos Gyöngyi első, Nyolcszáz utca gyalog című kötetéről.