Megnyílt a Robert Capa-kiállítás a Ludwig Múzeumban / PRAE.HU

A kormányfő felidézte: a világhírű fotográfus Friedmann Endreként látta meg a napvilágot Budapesten. Mint mondta, "furcsa elegye volt a bátorságnak, a tehetségnek, a művészi érzékenységnek és a harmincas évekre olyannyira jellemző pikírt humornak. Ennek tanúi képei is, melyeken leginkább mégis a mély együttérzés tapasztalható."

Robert Capa mindig benne volt az események sodrában, ezt támasztja alá egyik híres mondása is: "ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel" - idézte a művészt Bajnai Gordon.

A miniszterelnök elmondása szerint a fotográfus nevéhez fűződik Alexander Korda híres bonmot-jának megfordítása is, miszerint "nem elég tehetségesnek, magyarnak is kell lenni". "Robert Capa nemcsak tehetséges volt, hanem, magyar is" - emlékeztetett.

A tárlatot a kormányfővel együtt megnyitó Hiller István oktatási és kulturális miniszter azt hangsúlyozta, hogy ennyi Capa-képet és ezeket a fotókat Európában sehol máshol nem láthatja a közönség, és a világon is csak három helyen: New Yorkban, Tokióban és Budapesten.

Mint a miniszter felidézte, a gyűjtemény két és fél éves tárgyalássorozat után kerülhetett Magyarországra, melynek során "magyar viszonylatban" meglepő összefogást tapasztalt.

Willis E. Hartshorn, a Capa-hagyatékot gondozó New York-i International Center of Photography (ICP) igazgatója elmondta, Robert Capa hagyatékának megőrzését a híres fotóművész öccse vállalta fel: a szintén fotográfus Cornell 1974-ben hozta létre az ICP-t, amely ma 150 ezres gyűjteménnyel rendelkező múzeum és oktatási intézmény egyben.

"Sajnálom, hogy Cornell Capa nem érhette meg fivére műveinek Magyarországra hozatalát, de az biztos, hogy nagyon örült volna" - emlékezett az alapítóra.

A Magyar Nemzeti Múzeum a kormány 300 millió forintos támogatásával fél évvel ezelőtt vásárolta meg az ICP-től a több mint ezer darabos gyűjteményt, melynek gerincét 937 darab mesterkópia jelenti. A 937 darabos sorozatból - amelyhez a negatívokat Cornell Capa válogatta ki még 1995-ben - összesen három készült hagyományos fotográfiai eljárással, Robert Capa szárazbélyegzőjével ellátva. A három sorozatból egy New Yorkban maradt, a második a tokiói Fuji Múzeumba került, a harmadik lett magyar tulajdon. Az ICP-nél azt is meghatározták, hogy több mestersorozat nem készülhet a Capa-hagyatékból.

A mesterkópiák közül 206-ot láthat a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum közönsége, emellett 11 vintázs (papír pozitív) kópia, 5 portré, valamint a korábban Magyarországra került Capa-fotóanyag és amerikai, brit, francia magazinokban megjelent képek tekinthetők meg.

Mint Páldi Lívia kurátor az MTI-nek elmondta, összesen mintegy 250 felvétel szerepel a budapesti tárlaton, ahol külön terem foglalkozik Capa fiatalkorával, budapesti, berlini és párizsi éveivel, a spanyol polgárháborúban készített képeivel, kínai, majd második világháborús fotóival, az 1947-ben a Szovjetunióban tett útjával, három izraeli utazásával, 1947-48-as kelet-európai képeivel, köztük magyarországi látogatásával, indokínai felvételeivel, végül barátok, hírességek általa készített fotóival.

A nagyszabású tárlat október 11-ig látható Budapesten, majd egy 13 várost érintő országjárásra indul.

Robert Capa 1913-ban született, Friedmann Endre Ernő néven. Bécsben, Prágában, majd a berlini politikatudományi főiskolán folytatott újságírói tanulmányokat, de a növekvő antiszemitizmus miatt 1933-ban Párizsba költözött, ahol felvette a Robert Capa nevet. Haditudósítóként részt vett az 1936-ban kitört spanyol polgárháborúban, ott készítette élete egyik leghíresebb fényképét, amely azt a pillanatot örökíti meg, amikor egy milicistát halálos lövés ér.

Capa ezután a japán-kínai háborúban fotózott. A második világháború alatt a Life magazin tudósítójaként bejárta az afrikai és az olaszországi hadszíntereket. A normandiai partraszállásról készült képei az egész világon ismertek - ő volt az egyetlen fotós, aki az első hullámmal partot ért, majd az összes filmtekercs felhasználása után az első kórházhajóval visszajutott Nagy-Britanniába. Az 1948-as palesztinai történésekről, az első izraeli-arab háborúról is beszámolt képeivel. A Life tudósítójaként 1954-ben, az indokínai harctéren - a vietnami Thai Binh-ben - taposóaknára lépve vesztette életét.

Robert Capa nem csupán hadi cselekményekről készített képeket, hanem híres művészekről is - barátai között tudhatta például Ernest Hemingwayt és Pablo Picassót.

art&design

Szerzők

További írások a rovatból

Más művészeti ágakról