art&design
Baráth Ferenc, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja életműkiállítással összegzi életének 75 évét - tájékoztatta az MMA pénteken az MTI-t.
A tárlat két szinten mutatja be a tervezőmunkákat, a plakátokat, a térgrafikákat és a legújabb munkákat, amelyeket a művész érzékeny vizuális szonetteknek, haikunak nevez korábbi erőteljes munkáihoz képest - olvasható a tájékoztatóban.
A június 20-ig nyitva tartó kiállításon helyet kaptak a leegyszerűsített konstruktivista formavilágú, mértani testeket bemutató konstruktív geometrikus világú munkái éppúgy, mint a színházi plakátok, az Újvidéki Magyar Színház tervezőgrafikusaként eltöltött 19 esztendő plakátjai.
Mint írják, Baráth Ferenc színházi plakátjaival iskolát teremtett, ahogy Zalán Tibor író nevezte, a díszplakátét, amely a díszelőadás és díszbemutató analógiájára született. Egy 1986-ban kiadott katalógus Jugoszlávia 11 legjelentősebb tervezőművésze közé sorolta.
A tájékoztató szerint a tervezőgrafikus a közép-európai kortárs plakátművészet nemzetközi hírű mestere, felismerhető, egyedi stílussal, saját jellegzetes kifejezési formájával. Hatott rá a lengyel plakátművészet éppúgy, mint Kassák Lajos személyes bátorítása - olvasható a tájékoztatóban.
Baráth Ferenc Magyarkanizsán született 1946-ban. A Képzőművészeti Középiskolát Újvidéken 1966-ban fejezte be, 1965-től 1967-ig az Újvidéken magyarul megjelenő Új Symposion művészeti és irodalmi folyóirat grafikai szerkesztője, 1967-től 1968-ig a Képes Ifjúság grafikai szerkesztője, majd 1968-től 1970-ig a belgrádi Képzőművészeti Akadémia festészet szakos hallgatója volt.
1971-től 1992-ig az újvidéki Forum Kiadóban dolgozott, mint grafikai és művészeti szerkesztő. 1973-tól 1992-ig tervezőgrafikusként az Újvidéki Színház állandó munkatársa volt, de folyamatosan együttműködött más jugoszláviai színházakkal is, majd 1992-től a Szegedi Thealter Nemzetközi Színházi Fesztivál számára készíti világszerte elismert plakátjait. Sikerei főként a színházi plakáttervezéshez, térgrafikához fűződnek.
1992-től Magyarországon folytatta művészeti tevékenységét és a Magyarok Világszövetsége lapjának, a Világszövetségnek művészeti szerkesztőjeként dolgozott. 1994-ben Budapesten megalapította a Barát Art Művészeti és Grafikai Stúdiót és folytatta a közreműködését az itteni színházakkal, mint tervezőgrafikus.
1970-óta tagja a Vajdasági Képzőművészek Szövetségének (UPIDIV), 1993 óta a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének, alapító tagja volt a Magyar Plakát Társaságnak. 2015 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. A Magyar Plakát Társaság alapító tagja. Rendszeres résztvevője a hazai és nemzetközi biennáléknak, rangos kiállításoknak.