A közlemény szerint a megvásárolt, összesen 1361 darabos magánkollekció egy értelmiségi családnak a hagyományos kultúra iránti érdeklődését tükrözi, színvonalasan képviseli a magyarság és a nemzetiségek népi kultúráját.

Román József és felesége 1969-től a rendszerváltozásig erdélyi és különböző magyarországi tájakon végzett helyszíni gyűjtések, valamint régiségkereskedésekben történt vásárlások révén hozta létre különleges gyűjteményét. A 17. századi céhládától a 18-19. századi szakrális tárgyakon, bútorokon és kerámiákon át a 20. század végén használt ballagási tarisznyáig terjednek az egyes tájegységeket, korszakokat és készítési technikákat reprezentáló darabok.

A gyűjtemény eladásával Román József özvegye kereste meg a Néprajzi Múzeumot. A vásárláshoz szükséges tárgylisták, műtárgyleírások, fotók elkészítésén hat szakember közel egy hónapon keresztül dolgozott. A tárgyak értékének, eredetiségének, származásának meghatározásához külső szakértőket vontak be.

A kollekció kiemelkedő darabjai között van egy koronás magyar címerrel díszített dunántúli céhkancsó 1780-ból. Az alföldi reprezentációs tárgyak szép sorozatát képviselik a 19. század közepén készült könyv vagy hordó alakú és figurális butellák, fűszertartók, valamint különleges az a nőalakos hódmezővásárhelyi butella is, amely a műfaj egyik utolsó darabjaként 1934-ben készült. A gyűjteményben megtalálhatók polgárias jellegű emberfejes dohánytartók, valamint egy férfiportréval ellátott felvidéki butykoskorsó is.

A székelyföldi bokályok és dísztányérok sokszínűségükkel tűnnek ki, a dunántúli ismert fazekasközpontok klasszikus darabjai pedig a 19. század második feléből, a mesterség kiérlelt korszakából származnak. Külön egységet képeznek a megvásárolt gyűjteményben a későhabán ónmázas, fajansz edények, amelyek főként a Pozsony környéki fazekasműhelyekben készültek elsősorban polgári használatra. Nagyon értékes sorozatot alkotnak a rézből préselt sütőformák - emelik ki a közleményben.

A fafaragások között szép együttest képeznek a mézeskalács ütőfák, ivócsanakok, mángorlók. A bútoranyag céhládái közül az egyik 1677-ből származik. A népi lakáskultúrát egy hartai sváb és egy tótkomlósi szlovák mennyezetes ágy mellett ácsolt és festett ládák, faragott székek, fogasok, kanalasok képviselik.

A textíliák közül a magyarországi német és erdélyi szász településekről származó darabok, különösen a vallásos tartalmú, feliratos díszlepedők és falvédők illeszkednek a Néprajzi Múzeum gyűjteményébe. Az intézmény textilgyűjteménye számára hiánypótlók a békéscsabai szövés hatását mutató tótkomlósi abroszok és a fogarasi havasok vidékéről származó textíliák is.

A megvásárolt műtárgyak között különlegesek a felvidéki és nyugat-magyarországi faszobrok, amelyek egyedi és igényes alkotásokkal bővítik a meglévő múzeumi kollekciót. A múzeum egyházi gyűjteményébe kerülnek a többnyire orosz műhelyekből származó ikonok, egy ráckevei szerb mester műhelyében készült 18. századi ikon, valamint balkáni darabok is.

A műtárgyakat a jövőben a múzeum új városligeti épületének megnyitását követően, tematikus időszaki kiállításokon tekinthetik meg az érdeklődők - olvasható a közleményben.