A Kieselbach Galéria késő tavaszi aukciója előtt rendezendő nagyszabású kiállításon a 19. századi magyar törekvéseket több múzeumi rangú mű is reprezentálja, amely a tájképfestészet tárlaton szereplő klasszikusai közül kiemeli Telepy Károly, Keleti Gusztáv és Mednyánszky László alkotásait.

A tájékoztató szerint a figurális képek közül Munkácsy Mihály alaktanulmánya emelkedik ki, amely a Magyar Nemzeti Galériában megtalálható Tépéscsinálók című festményhez készült. Ez a tanulmány egykor Majovszky Pál - többek között Cézanne, Gauguin, Van Gogh és Renoir műveit is felvonultató - kollekcióját gazdagította.

A modern magyar festészet nagy generációjából Rippl-Rónai József és Gulácsy Lajos egy-egy olajképpel és pasztellel, Vaszary János egy reprezentatív életképével került a kiállítás válogatásába. Koszta József művészetét egy alföldi táj, valamint az életmű egyik legjelentősebb darabja, a magyar impresszionista festészet egyik remekműve reprezentálja.
Látható lesz továbbá Várkonyi Zoltán kétszeres Kossuth-díjas színész, rendező, színházigazgató, kollekciójából Ámos Imre Az élet vize című kompozíciója, és Vajda Lajos egyik kiemelkedő műve is, amely egykor Rácz István gyűjtő otthonát díszítette.

A magyar szecessziót gróf Batthyány Gyula - a Gyagilev-féle orosz balettől ihletett - Háremben című képe, az art decót egyebek mellett Sassy Attila aktja, Góth Imre Fiatal lány mandarinnal című képe, valamint Scheiber Hugó és Kádár Béla kompozíciói képviselik.

A magyar avantgárd művészei közül a Nyolcak és aktivisták csoportjából egyebek mellett Czigány Dezső, Tihanyi Lajos, Mattis-Teutsch János és Bohacsek Ede művei lesznek láthatók. Bohacsek Ede Szent Anna című kompozíciója 1917-ben szerepelt a legendás Ma folyóirat Kassák Lajos által szervezett kiállításán.

Freytág Zoltán korai Olasz kikötőjét és Szentendrei részletét, Barcsay Jenő párizsi látképét, Klie Zoltán Kozmikus táját és Czimra Gyula letisztult szobabelsőjét is bemutatják a kiállításon. Vörös Géza Anyai szeretet című alkotása pedig a Kabos Gyula főszereplésével forgatott Úrilány szobát keres című filmben is feltűnik - hívja fel a figyelmet a tájékoztató.

A kiállítás egyik figyelemre méltó műtárgya a Jaschik Álmos egyedi grafikáival díszített Trianon-album, amelyet a magyar országgyűlés ajándékaként küldtek el Lord Rothermere-nek 1929 decemberében. A magyarul és angolul is olvasható, díszes kalligrafikus szövegen kívül az albumban feltűnnek a magyar történelem nagy királyai, hadvezérei, politikusai, tudósai és művészei, valamint az elszakított területeket jelképező híres épületek.

A magyar női alkotókat egyebek mellett Anna Margit, Barta Mária, Ország Lili, Sylvester Katalin (Csernus Tibor felesége), Maurer Dóra, Keserü Ilona és Keresztes Zsófia képviseli a tárlaton. Keresztes Zsófia a már nemzetközi sikereket is felmutató magyar művészgeneráció egyik kiemelkedő fiatal képviselője, akinek mozaikokkal borított amorf szobrai a jövő évi Velencei Biennálé Magyar Pavilonjának főszereplői lesznek, valamint a fiatal művészt a világhírű Thames and Hudson 100 Sculptors of Tomorrow című kötetében beválasztotta a világ száz legígéretesebb szobrászának elitcsapatába.

A textilművészek közül Kuchta Klára, Szilvitzky Margit és Hübner Aranka alkotásai adnak ízelítőt a műfajok határát elmosó, a sík- és térművészet, a festészet és az iparművészet eszközeit egyaránt felhasználó műfaj kortárs törekvéseiről.

A kiállítás anyagában az 1945 utáni absztrakt irányzatok képviselői: Frey Krisztián, Bak Imre és Illés Árpád. Múzeumi rangú főművekkel lesz jelen a válogatásban pop art felől érkező Korga György, valamint Bernáthy Sándor és Földi Péter. Pauer Gyulától a Bíró Ica modellt ábrázoló 1987-es, életnagyságú szobra, valamint a szintén intenzív testiséget sugárzó Íves formák című plasztikája lesz látható.

A kiállításhoz 480 oldalas katalógus is készült, amely gazdag reprodukciós anyaggal és művészettörténészek által írt tanulmányokkal segíti a bemutatott művek megismerését.

A tárlat kínálatának minden darabja megvásárolható: a fix árakról a galéria munkatársai személyesen adnak felvilágosítást.

A fotó forrása a Kieselbach Galéria logója.