art&design
2009. 06. 28.
A náci táborrendszert mutatja be júniusban a Holokauszt Emlékközpont
A második világháborús náci táborrendszert mutatja be júniusban a budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpont abból az alkalomból, hogy a magyarországi zsidó áldozatokat 65 éve deportálták - közölte Csősz László, az intézet gyűjteményének vezetője.
A holokauszt-emlékév keretében az esztendő folyamán minden hónapban más témára fókuszálva vezetik körbe a Holokauszt Emlékközpont állandó kiállításán az érdeklődőket. A júniusi program a Magyarok a náci koncentrációs táborokban címet viseli. A tematikus vezetéseken ezúttal az üldöztetés utolsó fázisára, a deportálás és megsemmisítés folyamatára kerül a hangsúly.
Szó esik a táborok zárt világáról, mindennapjairól és azokról a módokról, ahogyan a foglyok küzdöttek az életben maradásért. A tárlatvezetésen az érdeklődők számos felvételt láthatnak a koncentrációs táborokról, többek között a halálra szántak munkájáról, körülményeiről és a minden reggel és este rendezett kötelező sorakozóról, az úgynevezett "appell"-ről, amelyen a rabok létszámát ellenőrizték.
A történész rámutatott: a tematikus tárlatvezetések résztvevői azzal a ténnyel is szembesülnek, hogy a holokauszt borzalmai Magyarországon 1944-ben, a második világháború végső fázisában mentek végbe, amikor már lehetett tudni, hogy a nácik elvesztik a háborút, és minden környező országban véget értek a tömeges népirtó akciók.
Csősz László arról is beszélt, hogy addig soha nem látott gyorsasággal deportáltak 1944. május 15. és július 9. között 437 ezer, jogaitól megfosztott zsidót, akiknek döntő többsége Auschwitz-Birkenauban lelte halálát. A náci háborús gépezet 147 vonattal szállította el az üldözötteket, egy-egy vonathoz átlagosan 45 vagon tartozott.
Emlékeztetett arra, hogy az auschwitz-birkenaui haláltábor történetének legbrutálisabb fejezete a magyarországi zsidók kiirtásához kapcsolódik, az itteni áldozatok közül minden harmadikat Magyarországról deportálták. Az ország két esemény miatt került rá a 20. századi világtörténelem lapjaira: egyrészt az időzítésében és intenzitásában példa nélkül álló 1944-es deportálások, másrészt az 1956-os szovjetellenes forradalom és szabadságharc miatt - mondta.
A tárlatvezetéshez kapcsolódóan honlapjukon az eddigi gyakorlatnak megfelelően közzéteszik az 1944. júniusi események kronológiáját, bibliográfiáját, a témakör oktatásához felhasználható anyagokat, valamint egy történelmi tanulmányt. Wolf Kaiser történész Dachau példáján mutatja be a koncentrációs táborok struktúráját. A Holokauszt Emlékközpont az esettanulmányhoz is kapcsolódva ebben a hónapban Erdész Illés dachaui túlélő személyes lágertárgyait választotta a hónap fényképének.
Szó esik a táborok zárt világáról, mindennapjairól és azokról a módokról, ahogyan a foglyok küzdöttek az életben maradásért. A tárlatvezetésen az érdeklődők számos felvételt láthatnak a koncentrációs táborokról, többek között a halálra szántak munkájáról, körülményeiről és a minden reggel és este rendezett kötelező sorakozóról, az úgynevezett "appell"-ről, amelyen a rabok létszámát ellenőrizték.
A történész rámutatott: a tematikus tárlatvezetések résztvevői azzal a ténnyel is szembesülnek, hogy a holokauszt borzalmai Magyarországon 1944-ben, a második világháború végső fázisában mentek végbe, amikor már lehetett tudni, hogy a nácik elvesztik a háborút, és minden környező országban véget értek a tömeges népirtó akciók.
Csősz László arról is beszélt, hogy addig soha nem látott gyorsasággal deportáltak 1944. május 15. és július 9. között 437 ezer, jogaitól megfosztott zsidót, akiknek döntő többsége Auschwitz-Birkenauban lelte halálát. A náci háborús gépezet 147 vonattal szállította el az üldözötteket, egy-egy vonathoz átlagosan 45 vagon tartozott.
Emlékeztetett arra, hogy az auschwitz-birkenaui haláltábor történetének legbrutálisabb fejezete a magyarországi zsidók kiirtásához kapcsolódik, az itteni áldozatok közül minden harmadikat Magyarországról deportálták. Az ország két esemény miatt került rá a 20. századi világtörténelem lapjaira: egyrészt az időzítésében és intenzitásában példa nélkül álló 1944-es deportálások, másrészt az 1956-os szovjetellenes forradalom és szabadságharc miatt - mondta.
A tárlatvezetéshez kapcsolódóan honlapjukon az eddigi gyakorlatnak megfelelően közzéteszik az 1944. júniusi események kronológiáját, bibliográfiáját, a témakör oktatásához felhasználható anyagokat, valamint egy történelmi tanulmányt. Wolf Kaiser történész Dachau példáján mutatja be a koncentrációs táborok struktúráját. A Holokauszt Emlékközpont az esettanulmányhoz is kapcsolódva ebben a hónapban Erdész Illés dachaui túlélő személyes lágertárgyait választotta a hónap fényképének.
További írások a rovatból
Kritika a roveretói Művészet és fasizmus című kiállításról
Más művészeti ágakról
Marék Veronika kapta a Magyar Gyermekkultúra Mestere Díjat