bezár
 

irodalom

2021. 04. 08.
Emlékezés és felejtés
Betekintő a friss Élet és irodalomba
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Emlékezés és felejtés Az Élet és Irodalom e heti lapszámában megjelenő irodalmi vonatkozásokat átjárja az emlékezés és felejtés kettős motívumrendszere. A pénteken megjelenő áprilisi számban Tóth Réka Ágnes és Kálmán Gábor verseit, Benedek Szabolcs tárcáját, Bognár Péter, Kávai Katalin és Fenyvesi Orsolya prózáit, valamint Zelei Dávid kritikáját is olvashatjuk.

Az Ex Libris rovatban Csepeli György írássorozata jelenik meg, amelyben olyan könyvekről számol be, melyeknek fő tematikája a második világháború, azon belül is a Harmadik Birodalom és a fasizmus. Ilyen például Volker Ulrich Nyolc májusi nap című műve, ami a Harmadik Birodalom utolsó napjainak eseményeit a legkülönbözőbb társadalmi nézőpontokból mutatja be. Pelle Sándor Vérvád, hisztéria, Népítélet című munkája a magyarországi „Zsidókérdést” járja körül 1945 és 1946 között. Frederico Finchelstein Fasiszta hazugságok című írásában meglehetősen tágan értelmezi a fasizmus fogalmát, ugyanakkor fellelhető benne az a 12 pont – habár Umberto Eco említése nélkül –, amely a fasizmus ismertetőjeleit sorolja fel, mindezzel a jelen korra is reflektálva. Nem utolsó sorban pedig Konok Tamás Emlékkövek című könyve is megtalálható a rovatban. Az önéletírásból megismerhetjük, hogy a festőművész miből és hogyan inspirálódott élete során.

prae.hu

Zelei Dávid Csordás László Bezárkózás vagy határátlépés? Tanulmányok, esszék, kritikák című kötetéről írt kritikát, ahol a kárpátaljai magyarság nehéz és bonyolult helyzetét tárja az olvasó elé, így mindenki bepillantást nyerhet a térség irodalmi színterébe, regényirodalmába. Ezentúl a határátlépés és az integráció problémakörét is boncolgatja.

Benedek Szabolcs tárcája azzal a felvetéssel játszik, hogy mi történne, ha a koronavírus járvány nem napjainkban, hanem a szocializmus idején történt volna. Ezáltal hatalmas nosztalgiaélmény zúdít az olvasóra, ami a mindennapokat átfogó általános közérzettel és rosszérzéssel párosul.

Darida Veronika A gondolatok színházában Ludwig Wittgenstein színházáról értekezik, ami már csak azért is érdekes, mert a huszadik század jelentős filozófusai közül rengetegen foglalkoztak koruk színházával, míg Wittgenstein nem. Így a híres filozófus színpada csupán elméleti síkon létezhet.

A lap írásait Fekete Szilvia COVID-napló képsorozata színesíti, és a címlapon is az ő képét láthatjuk Naplemente másképp címmel.

nyomtat

Szerzők

-- Soós Bernadett --


További írások a rovatból

(kult-genocídium)
irodalom

Kritika Élő Csenge Enikő Apám országa című kötetéről
Kritika Vági János Hanghordozó című regényéről

Más művészeti ágakról

Katarina Stanković Neptun vihara és Ida Marie Gedbjerg Az elveszett Mozi könyv című alkotása a 21. Verzió Filmfesztiválon
A filmek rejtett történetei a BIFF-en


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés