film
2009. 06. 27.
A Nagymorva Birodalomról készít filmet Juraj Jakubisko
A Nagymorva Birodalomról készít filmet Juraj Jakubisko, a Prágában élő nemzetközileg elismert szlovák filmrendező; a tavaly mozikba került Báthory című nagy történelmi freskója majdnem 400 millió koronás (3 milliárd forint) költségvetésével minden idők legdrágább közép-európai filmje.
A Szláv Hősköltemény munkacímet viselő történet a legendás nagymorva fejedelem, Szvatopluk idejébe viszi vissza a nézőt. A filmet a tervek szerint jövőre forgatják.
"A történet a szlávokról szól, arról a korról, amikor Szvatopluk egyesítette a szláv törzseket, amelyek a maguk korában az akkori civilizált Európa egyharmadán laktak" - vázolta terveit Jakubisko.
Újságírókkal Prágában beszélgetve azt is elárulta, hogy a régmúlt időkről szóló film a messzi jövőbe tekintéssel fog kezdődni. "A történet a jövőben kezdődik, röviddel 3000 előtt. Ebből a sci-fi környezetből térek vissza a IX. század valóságába" - mondta a nemzetközi hírű filmes, aki tavaly ünnepelte 70. születésnapját.
A Báthoryt megelőzően Juraj Jakubisko legkiemelkedőbb filmje Az ezeréves méh, amely a Pichanda család két nemzedékének 1887 és 1917 közötti életútját feltárva kalandozik a történelemben. A szabadság és a boldogság keresése áll a középpontjában következő, ugyancsak erősen a művészeti tudatban élő filmtablójának, az Ülök az ágon és jól érzem magam (Sedím na konári a je mi dobre) címűnek is, amely a nyolcvanas évek egyik csehszlovák sikerfilmje volt.
A Báthory Erzsébet (1560-1614) magyar grófnő életéről szóló, tavaly bemutatott Báthory című film cseh-szlovák-magyar-brit koprodukcióban készült, és a rendszerváltás utáni időszak egyik legsikeresebb filmje volt Csehországban és Szlovákiában. Jakubisko korábban elmondta, hogy a véres kezű gyilkos imázsától akarja megszabadítani a történelmi figurát. A források alapján okos és művelt asszonynak ismerte meg - közölte a rendező és leszögezte, hogy szerinte a vagyonára törő intrikusok rágalmazása okozta a grófnő tragédiáját.
Jakubiskót, a "kelet-európai Fellinit" a világ filmművészetéhez való jelentős hozzájárulásáért tavaly Kristályglóbusszal tüntette ki a Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivál rendezőbizottsága.
Bár a Szláv Hősköltemény költségvetése még nem végleges, Jakubisko elmondta, a film elkészítése nagyon sokba kerül. "Minél mélyebben ássuk be magunkat a történelembe, annál többe kerül. Nem azért, mintha az embernek eltúlzott igényei lennének, hanem mert az eredetiség megőrzése érdekében az utolsó fakanalat is el kell készíteni" - fejtette ki a rendező.
Jakubisko az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva elmondta: a pénzügyi válság a filmszakmában is érezteti hatását.
"Tény, hogy a beruházók már nem olyan könnyen adnak pénzt a filmes projektekre, mint korábban" - jegyezte meg. Ugyanakkor kifejezte meggyőződését, hogy a Nagymorva Birodalomról szóló film megvalósításához sikerül összeszednie a szükséges összeget, és a forgatás a tervek szerint már jövőre megkezdődhet.
"A történet a szlávokról szól, arról a korról, amikor Szvatopluk egyesítette a szláv törzseket, amelyek a maguk korában az akkori civilizált Európa egyharmadán laktak" - vázolta terveit Jakubisko.
Újságírókkal Prágában beszélgetve azt is elárulta, hogy a régmúlt időkről szóló film a messzi jövőbe tekintéssel fog kezdődni. "A történet a jövőben kezdődik, röviddel 3000 előtt. Ebből a sci-fi környezetből térek vissza a IX. század valóságába" - mondta a nemzetközi hírű filmes, aki tavaly ünnepelte 70. születésnapját.
A Báthoryt megelőzően Juraj Jakubisko legkiemelkedőbb filmje Az ezeréves méh, amely a Pichanda család két nemzedékének 1887 és 1917 közötti életútját feltárva kalandozik a történelemben. A szabadság és a boldogság keresése áll a középpontjában következő, ugyancsak erősen a művészeti tudatban élő filmtablójának, az Ülök az ágon és jól érzem magam (Sedím na konári a je mi dobre) címűnek is, amely a nyolcvanas évek egyik csehszlovák sikerfilmje volt.
A Báthory Erzsébet (1560-1614) magyar grófnő életéről szóló, tavaly bemutatott Báthory című film cseh-szlovák-magyar-brit koprodukcióban készült, és a rendszerváltás utáni időszak egyik legsikeresebb filmje volt Csehországban és Szlovákiában. Jakubisko korábban elmondta, hogy a véres kezű gyilkos imázsától akarja megszabadítani a történelmi figurát. A források alapján okos és művelt asszonynak ismerte meg - közölte a rendező és leszögezte, hogy szerinte a vagyonára törő intrikusok rágalmazása okozta a grófnő tragédiáját.
Jakubiskót, a "kelet-európai Fellinit" a világ filmművészetéhez való jelentős hozzájárulásáért tavaly Kristályglóbusszal tüntette ki a Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivál rendezőbizottsága.
Bár a Szláv Hősköltemény költségvetése még nem végleges, Jakubisko elmondta, a film elkészítése nagyon sokba kerül. "Minél mélyebben ássuk be magunkat a történelembe, annál többe kerül. Nem azért, mintha az embernek eltúlzott igényei lennének, hanem mert az eredetiség megőrzése érdekében az utolsó fakanalat is el kell készíteni" - fejtette ki a rendező.
Jakubisko az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva elmondta: a pénzügyi válság a filmszakmában is érezteti hatását.
"Tény, hogy a beruházók már nem olyan könnyen adnak pénzt a filmes projektekre, mint korábban" - jegyezte meg. Ugyanakkor kifejezte meggyőződését, hogy a Nagymorva Birodalomról szóló film megvalósításához sikerül összeszednie a szükséges összeget, és a forgatás a tervek szerint már jövőre megkezdődhet.
További írások a rovatból
Matthäus Wörle Ahol régen aludtunk és Miklós Ádám Mélypont érzés című dokumentumfimje a 21. Verzió Filmfesztiválon