Az akció során Batthyány térről induló HÉV üléseire, olyan huzatok kerültek, amelyeket azok a gondolatok, érzések, helyzetek inspiráltak, amik zavarják és frusztrálják a mozgalom résztvevőit. A textil alkotásokat két magyar, korai húszas éveiben járó művészeti hallgató Geszti Vera és Kozma Zsófia tervezte. Pályázatukat az Auróra Közösségi Ház, a Bánkitó Fesztivál és az AZVLM kreatív kollektíva januári REKULTURALIZMUS felhívására adták be.

A REKULTURALIZMUS azon független művészek, alkotók, kulturális szereplők és a befogadói oldal képviselőinek összefogásából kialakuló eszmerendszer, akik nem kívánnak a kultúrharcban ellenségként részt venni, nem fogadják el azt legitim küzdelemként, azonban ragaszkodnak azon jogaikhoz és képességeikhez, amelyek cselekvő erőként formálják a közbeszédet, a politikai és társadalmi környezetet, elutasítják a művészet szabadságát korlátozó folyamatokat.

„Úgy éreztük, folyton bosszankodunk valamin – így ahelyett, hogy bosszankodnánk, megpróbáltuk textileken kifejezni azt, amit érzünk. Nem próbáltuk kikerülni az aktuális magyar valóságot, hiszen ugyan vannak művek, amelyek minden politikai és társadalmi szituáción felül tudnak emelkedni, de mi nem ilyet akartunk létrehozni. Igenis lássák, hallják mások is, bosszantson másokat is ez a sok felháborító helyzet! És akkor legalább együtt leszünk mérgesek. És az már valami.” - mesélte Vera és Zsófi.

Az üléshuzatok elkészítését egy hasonló elképzelésen alapuló kollekció tervezése előzte meg, amit a rekulturalisták a HÉV-en is magukra öltöttek. A magyar valóságot tükröző kollekció az utca emberéhez kíván szólni, ezért az offline kommunikációs tér sokkal alkalmasabb arra, hogy direkt módon üzenjen. A koncepció megvalósítására azért a tömegközlekedésen került sor, mert egyszerű, könnyen elérhető, és szinte mindenki használja.

„Lesz még What is Bothering Us akciónk. Bárcsak ne lenne, akkor az azt jelentené, hogy minden rendben szerintünk.” – mondták az alkotók.

További információ a REKULTURALIZMUS projekt akcióiról ezen a linken érhető el.

Fotók: Czeglédi Mátyás