Az Ex-libris rovatban Schüttler Tamás egymásra épülő írásait olvashatjuk, amikben olyan irodalmi alkotásokat tárgyal, amik bepillantást nyújtanak a zsidó kisebbségi életbe. Elsőként J. S. Margot Mazel tov írása kerül elemzésre, aminek műfaja értelmezhető regényként, valamint érzékenyen megírt szociográfiaként is. Deborah Feldman Unortodox – A másik út című könyve műfaji szempontból hasonlóan ebbe a két irányba mutat, ugyanis a szerző saját sorsán keresztül mutatja meg az ultraortodox haszid közösségnek az életét. Szunyogh Szabolcs Zsidó nők című könyve húsz témakörbe rendezve mutatja be a zsidó származású hölgyek életútjait, mindezt olyan módon, hogy nem a származásuk, hanem az emberi kvalitásaik lesznek kiemelve. A rovat záró írásában Zsigmond Anna A Tiszától a Hefer völgyéig című levelekből és fotókból összeállított kötete kerül tárgyalásra, ami leginkább a magyar zsidók Palesztinához való viszonyáról számol be.

Fűzfa Balázs Komáromi Gabriella gyerekirodalom-kutató könyvéről értekezik. A könyv szerzője új műfajba merészkedve az Emlékeim diribdarabjai című alkotásában (Pro Pannónia) emlékiratokba illő történeteket tár fel az olvasója előtt. Hasonló aspektus jellemző Kertész Erzsi legújabb regényére is (Prae Kiadó, Krimi Ma sorozat), ugyanis az eddig elsősorban gyerekeknek és ifjaknak szóló regényei mellett megjelent egy felnőtteknek szóló regénye is, amely Az átutazó címet viseli. A könyvről Gajdó Ágnes ír kritikát.

Tábor Ádám írása Urbán Miklós Huhh és hahó kötetét vizsgálva számol be Urbán költészetének egyediségéről. Bihari Péter Csunderlik Péter Csupa hajdani eszelős. Írások az 1900–1945-ös Magyarországról és emlékezetéről című kötetéről értekezik, míg Hegedűs Claudia Hirokazu Kore-eda Bolti tolvajok című regényéről ír több különböző és érdekes aspektusból megmutatva azt. Mindemellett olvashatjuk György Péter megemlékező írását a nemrég elhunyt Gyulai Líviuszról.

A lap írásait vizuálisan kiegészítik Demény Sára grafikái sorsokat és állapotokat megjelenítve. Ezek a grafikák olyan lelki helyzetjelentések, amik a laza és kész grafika között félúton vannak. A groteszk ábrázolásmód frappánsan oldja meg a járványhelyzet adta lelkiállapotok megjelenítését, vagy nevezhetjük mindezt társadalmi közérzetnek is.