irodalom
2009. 06. 26.
Iskolát neveznek el Szekszárdon Baka Istvánról
Baka István nevét veszi fel a tolnai megyeszékhely egyik általános iskolája, amelyet Magyarországon elsőként neveznek el a szekszárdi születésű költőről.
A város közgyűlésének csütörtöki döntése szerint Baka István nevét Gacsályi József szekszárdi költő kezdeményezésére a szekszárdi V. számú Általános Iskola viseli majd.
Korábban több szekszárdi születésű híresség is felvetődött, mint lehetséges névadó. Az iskola tanárai, a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség előtt Mészöly Miklós író és Hollós László természettudós neve is szerepelt jelöltként, végül az életében kevéssé elismert költő, műfordító mellett döntöttek a legtöbben.
Baka István (1948-1995) Szekszárdon született, itt végezte általános és középiskolai tanulmányait, majd szegedi egyetemi évei után 1972-től 1974-ig Szekszárdon tanított.
1975-től több verseskötete jelent meg, köztük a Magdolna-zápor (1975), a Tűzbe vetett evangélium (1981) és a Döbling (1985). Próza- és drámakötetei közé tartozik a Szekszárdi mise (1984), A kisfiú és a vámpírok (1988) és a Beavatások (1991). 1985-tól több regény és verseskötet műfordítója volt.
Életművét 47 évesen bekövetkezett, korai halála törte ketté. Szekszárdon nyugszik, szülőházát 2001-ben irodalmi emlékhellyé avatták.
Korábban több szekszárdi születésű híresség is felvetődött, mint lehetséges névadó. Az iskola tanárai, a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség előtt Mészöly Miklós író és Hollós László természettudós neve is szerepelt jelöltként, végül az életében kevéssé elismert költő, műfordító mellett döntöttek a legtöbben.
Baka István (1948-1995) Szekszárdon született, itt végezte általános és középiskolai tanulmányait, majd szegedi egyetemi évei után 1972-től 1974-ig Szekszárdon tanított.
1975-től több verseskötete jelent meg, köztük a Magdolna-zápor (1975), a Tűzbe vetett evangélium (1981) és a Döbling (1985). Próza- és drámakötetei közé tartozik a Szekszárdi mise (1984), A kisfiú és a vámpírok (1988) és a Beavatások (1991). 1985-tól több regény és verseskötet műfordítója volt.
Életművét 47 évesen bekövetkezett, korai halála törte ketté. Szekszárdon nyugszik, szülőházát 2001-ben irodalmi emlékhellyé avatták.
További írások a rovatból
Más művészeti ágakról
Marék Veronika kapta a Magyar Gyermekkultúra Mestere Díjat