Az elmúlt években a sorozat műfaja a filmhez hasonló elismerést vívott ki magának. Most, hogy járványhelyzet miatt sokan a képernyők előtt töltik az esti órákat, a sorozatok még kiemeltebb státuszt értek el.

Az univerzális blockbustereken kívül a helyi történetek minden országban kiemelt szerepet kapnak a televíziózásban. Így van ez Magyarországon is, bár a magyar csatornák – a napi szappanoperákon kívül – a nemzetközi piachoz képest később kapcsolódtak be a sorozatgyártásba. Ez először külföldi sorozatok adaptációját jelentette, ilyen volt például a Társas játék vagy a Terápia az HBO-n. Ebben az időszakban kezdődött el az a folyamat itthon is, amelynek eredményeként mostanra a sorozatoknak a történet és a vizualitás szempontjából is filmes minőséget kell hoznia.

„Ma már az a jellemző, hogy a saját sorozattal nem rendelkező televíziók óhatatlanul másodrendűvé válnak. A nagy amerikai csatornák olyan harcot vívnak a minőségi sorozatok megszerzéséért, mint a filmiparban a hollywoodi gyártók és forgalmazók – mondta Rozgonyi Ádám rendező, forgatókönyvíró, a METU Mozgókép tanszékének vezetője. – A televíziók nem elégedhetnek meg más által gyártott sorozatok átvételével. Rendelkezniük kell saját napi és főműsoridős heti sorozattal. Ez már Magyarországon is jellemzővé válik.”

A sorozat, mint műfaj jellemzően nem jelenik meg az egyetemi képzésben, az oktatás általában filmes fókuszú. „A sorozatkészítés szemléletváltást igényel: míg egy játékfilmnél a naponta forgatott hasznos anyag 2-3 perc, a heti sorozatnál ez már 10-12 perc, napi sorozatnál pedig 30 perc. Szükség van az oktatásban is arra, hogy a diákok igazodni tudjanak a sorozatgyártás másfajta mennyiségi elvárásához, miközben nem lehet a minőségben alább adni” – mondta el Kapitány-Diószegi Judit producer.

„Szakmai kritériumok, tudásanyag tekintetében nincs különbség a filmes és a televíziós képzés között. Ismerni kell a filmes minőséget a sorozatgyártáshoz még akkor is, ha nem használjuk fel. Azt kell megéreztetni, megértetni a hallgatókkal, hogy tudjanak más üzemmódban, más igények szerint is dolgozni” – tette hozzá Rozgonyi Ádám.

A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) online meetup-sorozata a divat, a mozgókép, a grafika és a fotográfia területe iránt érdeklődőknek szól. A gondolatébresztő, szórakoztató és inspiráló beszélgetéseken a terület alkotói és a résztvevők fontos társadalmi témákat járnak körül. A januári második meetupon a sorozatiparról volt szó, mindarról a háttérmunkáról, ami a produkció mögött húzódik. A beszélgetés résztvevője volt Pokorny Lia (felvételről), Rozgonyi Ádám rendező, forgatókönyvíró, a METU Mozgókép tanszékének vezetője, Závorszky Anna, az HBO saját gyártású magyar produkcióinak (pl. Aranyélet, Terápia) executive producere, Kapitány-Diószegi Judit producer, forgatókönyvíró, kreátor (többek közt Beugró, A mi kis falunk, Drága örökösök), Kapitány Iván rendező, operatőr, producer, forgatókönyvíró (többek közt Üvegtigris, A mi kis falunk, Drága örökösök) és Beleznai Márk rendező, akinek METU-n készült Agapé című másodéves vizsgafilmjét beválogatták a 2020-as Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Cinéfondation szekciójának versenyprogramjába is. A beszélgetést Gyárfás Dorka újságíró, műsorvezető, a WMN magazin munkatársa vezette.