art&design
Nagyon jelentős adományokról van szó, mert ilyen hatalmas méretű (4,3-szor 2,8 méteres és 5,9-szer 4,8 méteres), kortárs kárpit eddig nem volt az IMM gyűjteményében - mondta el az MTI-nek a Dávidok és Góliátok című kárpit szerdai, budapesti becsomagolása előtt az intézmény főigazgató-helyettese. Jékely Zsombor hangsúlyozta: Tamás Klára most adományozott munkái méretükben a reneszánsz és a barokk korban szőtt, hatalmas kárpitokat idézik, nagyon fontos kiegészítései a múzeum kortárskárpit-gyűjteményének. Mint hozzáfűzte, Tamás Klárának ezeket a festői kompozícióit Kínában "fordították le" a kárpitművészet nyelvére egy erre szakosodott, kézimunkával dolgozó manufaktúrában.
Magyarországon Ferenczy Noémi óta jellemzőbbek a tervező által szövött, kisebb kárpitok - emlékeztetett Jékely Zsombor, hozzátéve: a Dávidok és Góliátok és a Főnix ezzel szemben a festői-tervezői koncepció alapján, kézzel szőtt kárpit technikáját képviselik. Ez valójában a kárpitok hagyományos elkészítési módja, már Raffaello vagy Rubens kárpitjai is így készültek - jegyezte meg a művészettörténész.
Tamás Klára az MTI-nek felidézte, hogy hat éve költözött New Yorkból Magyarországra; a két most adományozott szőnyeg tervei azonban még az Egyesült Államokban készültek. A kiindulást mindkét munkánál Tamás Klára olajfestményei jelentették, ezekből készültek a színtérképek ezekhez az aubusson stílusú, kézzel szőtt szőnyegekhez. A Főnixet két évig szőtte tíz ember, a Dávidok és Góliátok című kárpiton pedig másfél évig dolgoztak - jegyezte meg a művész. "Most úgy éreztem, a műveim be kell kerüljenek egy olyan környezetbe, ahol mindenkivel kapcsolatba kerülhetnek, a nagyközönség találkozhat velük" - beszélt az adományozás okairól Tamás Klára. Mint hozzátette, ezek a kárpitok igen közel állnak a szívéhez, a jelenleg zajló felújítás után pedig az Iparművészeti Múzeumnak meglesznek arra a lehetőségei, hogy ilyen nagy méretű szőnyegeket kiállíthasson.
Tamás Klára 1946-ban született Marosvásárhelyen, majd a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémián végzett grafikus szakon. 1972 és 1982 között grafikus a bukaresti Meridiane és Kriterion könyvkiadóknál dolgozott grafikusként, később New Yorkban élt és alkotott. Munkáit több nagy közgyűjtemény őrzi, grafikai művei megtalálhatók például a New York-i MoMA és a bécsi Albertina gyűjteményében.
Fotó: szekelyhon.ro