Matisse Madridban / PRAE.HU - a művészeti portál

A nagy XX. századi képzőművész (1869-1954) olyan termékeny volt, mint kevesen. Neve szerepelt a múlt század minden kísérleti irányzatában. Míg pályájának kezdete és utolsó évei ismertek, az 1917 és 1941 közötti korszaka a legkevésbé feldolgozott. Éppen ezt az időszakot mutatja be a kiállítás 74 művén, festményeken, szobrokon és rajzokon keresztül.

A kiállított darabokat 50 múzeum és magángyűjtő kölcsönözte a világ minden részéből - írta az El País című spanyol lap.

Belső terek, tájképek, odaliszkok, aktok a központi témák. Matisse Nizzában alkotta őket, ahol az első világháború végén letelepedett.

A művész "luxusperiódusa" volt ez a korszak, nem azért, mert elpolgárosodott, ahogy egyes kritikusok állítják, hanem azért, mert akkorra már annyira uralta a festészetet, hogy képes volt néhány másodperc alatt mesterművet létrehozni - közölte a kiállítás biztosa, aki ezzel kapcsolatban a művész kortársát, Louis Aragont idézte.

A francia író egy esszéjében azt írta Matisse-ról, hogy egyetlen luxusa a festészet volt: "az önmagáért való festés, az érzések és a szellem luxusa, egy szükséges luxus".

Az első két terembe azok a képek kerültek, amelyek belső tereket ábrázolnak. A festő az ablakok segítségével játszik a fényekkel és az árnyékokkal, a szobák mélyén női alakokkal. Majd tájképek következnek, erkélyek, kertek, olajfák között beszélgetők, mindaz, amit egy lakásból kinézve láthat az ember. Ebben a korszakban Matisse-ra nagy hatást gyakorolt az iszlám művészet. Odaliszkokat festett minden lehetséges pózban, de aktokat is a görög klasszikusok módjára. Szobrainak nagy része is ebből a korszakból származik.

A kiállítás utolsó szobájában láthatók azok az óriási rajzok, amelyeket akkor alkotott, amikor feleségét és lányát Franciaország náci megszállása idején letartóztatta a Gestapo.

art&design

Szerzők

További írások a rovatból

Más művészeti ágakról