Ezen a héten három szerző versei kerültek a lapba, elsőként Fecske Csaba Operettvég, Nyár van és Nyálcsere című szövegei olvashatók. Az Operettvégben egy, a lírai én szerint dilettánsok által írt és ripacsok által játszott darab bukásához hasonlítja egy valaha számára fontos személy eltávolodását, kikopását az életéből. Ez a személy már csak emlék a múltból, aki mintegy primadonnaként tündökölt egy rövid ideig, de mára elveszítette fényét. A Nyár van című szöveg játékos rímeléseivel, összecsengéseivel ad érdekes olvasatot a központozás nélkül versnek, ami ezáltal szabadon értelmezhető. A Nyálcserében pedig egy bizarr helyzetet fest meg, ugyanis beszél egy idősödő, rosszul öltözött, morcos alakról, aki rutinszerűen minden nap leül egy padra a parkban és a holdat kémleli. A vers beszélője pedig egyszer csak megcsókolja, ezt a csókot pedig Platón egyik állításával veti össze, a filozófus szerint ugyanis a csók lélekcsere, itt azonban csak testi kapcsolatról esik szó. Végül megnevezi a rejtélyes alakot, aki nem más, mint „a szerelem koldusa”.

Másodikként Parti Nagy Lajos maszkalat című műve került lírai szövegként a lapba, amelyet a szerző Majtényi Lászlónak ajánl születésnapjára. Arról beszél, hogy milyen nehéz most az ország, a világ helyzete a vírus miatt, nem elég, hogy itt a rossz idő, a tél, amikor mindenki fáradtabb, nyűgösebb, hogy hamar besötétedik, hosszúak az éjszakák és rövidebbek a nappalok, ráadásul a koronavírus is egyre jobban terjed. Ám reménykedik, szerinte hamarosan eljön a tavasz, megfordul a helyzet, a nehézségek egymásra következtéből sikersorozat lesz. Végül kimondja a legfontosabbat, ami az egész szöveg és talán az emberiség jelen helyzetére igaz: „isten éltessen, a többi lesz, ahogy” Ezzel a befejezéssel, aminek nem rak pontot a végére, a folytonosságot is ábrázolhatja, azt, hogy a rossz dolgokra jó következik, és bár most mélységeinket éljük, a magasságoknak kell következniük, hiszen az élet halad előre velünk.

A harmadik szerző Gyukics Gábor, akinek a verseny homokban című verse olvasható a lapban. Tematikájában illik Parti Nagyéhoz, itt arról van szó, hogy egy idő után úgyis lelepleződik minden és mindenki, az állarc lehull, a titkokra fény derül, az emberek megkapják, amit érdemelnek, legyen az jutalom, vagy akár büntetés. Ahogy a cím is mutatja, ír arról, hogy napjaink versenyfutással telnek, gyakran az idővel, gyakran egymással vetélkedünk. De végül minden rendeződni fog, mindenki megtalálja helyét. A szerző a megszokottól eltérő módon tördeli versét, sokkal inkább széttagolja, külön mondatokká, gondolatokká alakítja a szintén központozás nélküli szöveget, mint ahogy az ilyen módon írt verseknél szokott lenni.

A héten olvasható Szív Ernő, Jassó Judit, Potozky László, Süli István és Murányi Sándor Olivér tárcája, Károlyi Csaba kritikája Szőllősi Mátyás legújabb, Illegál című regényéről. Az Ex libris rovatban pedig Milbacher Róbert kritikái találhatóak, amelyeket Beck Zoltán A megszólalás üres helye, Tompa Andrea Haza, Babarczy Eszter A mérgezett nő és Bereményi Géza Magyar Copperfield című kötetéről írt.

Az aktuális lapszám december 11-én jelenik meg az újságárusoknál.