A Buddha-szobor körüli jogvita egy 2015-ben Budapesten megrendezett kiállítás kiállítás alkalmával pattant ki. A fucsieni Jangcsu és Tungpun falvak lakói közül ugyanis valaki felfigyelt a kiállításon bemutatott szoborra, amely arról híres, hogy egy mumifikált testet rejt. A két falu tulajdonában álló Szanming templomból 1995-ben loptak el egy több, mint ezer éve ott őrzött Buddha-szobrot, belsejében egy kínai szerzetes múmiájával.

Miután a fucsieniek a budapesti Természettudományi Múzeum kiállítása kapcsán gyanút fogtak, a holland tulajdonos sietve, idő előtt hazaszállítatta a szobrot. A fucsieni falvak lakói egy amszterdami bíróságon nyújtottak be keresetet a Buddha-szobor visszaszolgáltatását követelve, ám a bíróság azt 2018 decemberében elutasította, arra hivatkozva, hogy a két faluközösség nem jogi személy, a holland műgyűjtő ráadásul tagadta, hogy lopott műkincsről lenne szó. Van Overeem akkor azt is állította, hogy a szobor már egy másik műgyűjtőhöz került, akinek a kiléte nem ismert. Ennek azonban ellentmondott a tavaly januárban adott nyilatkozata, miszerint hajlandó tárgyalni a szobor visszaadásáról. 

A fucsieni bíróság pénteki határozata szerint Van Overeemnek 30 napon belül vissza kell szolgáltatnia a szobrot a felperesnek vagyis a két vidéki falu bizottságának. Az ítélet a szobrot közös tulajdonban lévő műkicsként határozta meg, amelyet a falvak lakói generációról generációra örököltek. A bíróság emellett úgy határozott, hogy a két falu bizottságainak jogukban áll keresetet benyújtani a szobor jogszerűtlen birtokosa ellen a faluközösségek nevében.

A pert még 2015-ben indították el van Overeemmel szemben és az eljárás során két nyilvános meghallgatást tartottak 2018-ban.

A vitatott Buddha-szobor egy helybéli férfi, Csang-kung cu-si testét őrzi, aki huszonévesen vált szerzetessé és nagy tisztelet övezte, amiért embereket gyógyított és terjesztette a buddhista tanokat. A szerzetes 37 éves korában halt meg, mumifikált testét pedig a helyiek a Szung-dinasztia (970-1279) idején ágyazták a szoborba, majd évszaázadokon át imádkoztak hozzá a jangcsuni szentélyben. 

(Fotó: Magyar Természettudományi Múzeum)