film
2009. 06. 17.
Krzysztof Zanussi hetvenéves
Ma hetvenéves Krzysztof Zanussi lengyel filmrendező, forgatókönyvíró, akinek a létezés alapkérdéseit feszegető alkotásai Magyarországon is ismertek.
A varsói egyetem fizika szakos hallgatójaként került a színház vonzásába, maga is filmezni kezdett, filmklubot szervezett. Miután Utazás az égbe című amatőr filmje 1958-ban nagydíjat nyert egy amatőr filmes fesztiválon, felhagyott fizika tanulmányaival és a krakkói egyetem filozófia szakára iratkozott be. 1960-tól a lódzi filmfőiskolára is járt, 1966-os A kisvárosi halál című diplomafilmje több díjat nyert.
Zanussi tehetséges irodalmár is, a kezdetektől maga írja forgatókönyveit. Filmjei a lengyel társadalom ellentmondásaira világítanak rá, ugyanakkor központi szerepet játszik bennük a moralitás. Alapvető motívuma a szabadság keresése, önsorsrontó, magányos hősei az élet célját, a lét értelmét kutatják. A hatvanas-hetvenes években készült művei (Ritka látogató, Illumináció, Spirál, Védőszínek, Konstans) ritmusát a cselekmény helyett a gondolatok lendülete adja, párbeszédei azonban nem filozofálásra, hanem továbbgondolásra ösztönöznek.
Első külföldön forgatott filmje, az 1982-es Imperatívusz az istenkeresés himnusza, A nyugodt nap éve című háborús drámája egy lengyel nő és egy amerikai katona beteljesületlen szerelmét meséli el. A Csendes érintés főszereplője egy megöregedett és megkeseredett holokauszt-túlélő zeneszerző. Az élet mint nemi úton terjedő halálos betegség a számvetés filmje, az öregedés, a halál és a szenvedés, a hit és a racionalizmus kérdéseit boncolgatja.
1981-ben II. János Pál pápáról készített filmet, másfél évtizeddel később a lengyel egyházfő egy színművét filmesítette meg. Idén mutatták be A szívem érted dobog című alkotását, amely egy öngyilkosságra készülő férfi történetét meséli el a feketekomédia eszközeivel. Tervei között szerepel egy film Szent Hedvigről, Nagy Lajos király lányáról, Lengyelország királynőjéről.
Zanussi számos alkalommal járt Magyarországon, ismer minden jelentős magyar filmest, többször volt a Lengyel Filmszemle vendége, s 1971-ben Szabó Magda írásaiból készített német tévéfilmet A szerep címmel.
Zanussi 1979-től volt a TOR stúdió vezetője, s ebbéli minőségében számos, a kommunista rendszerrel szemben kritikus film készítését fedezte, s egyengette olyan rendezők útját, mint Krzysztof Kieslowski vagy Agnieszka Holland. 1990-től a katowicei egyetem professzora, s tanít Andrzej Wajda világhírű rendező mesteriskoláján, egy időben az Európai Filmrendezők Szövetségének (FERA) elnöke is volt.
A filmes közélet ritka népszerű személyisége, több világnyelven is folyékonyan nyilatkozik a sajtónak, tart előadásokat, s felkarolja a fiatal tehetségeket. Bár több filmjét is külföldön forgatja, művészetét meghatározza lengyelsége és közép-európaisága. A politikus alkatú rendező hazájában néhány éve nyílt levélben emelte fel hangját a televízióban elterjedt valóságshow-k ellen, amelyek az aláírók szerint a magánélet legintimebb szféráit bocsátják áruba, és beteges magatartásmintát népszerűsítenek.
Zanussi tehetséges irodalmár is, a kezdetektől maga írja forgatókönyveit. Filmjei a lengyel társadalom ellentmondásaira világítanak rá, ugyanakkor központi szerepet játszik bennük a moralitás. Alapvető motívuma a szabadság keresése, önsorsrontó, magányos hősei az élet célját, a lét értelmét kutatják. A hatvanas-hetvenes években készült művei (Ritka látogató, Illumináció, Spirál, Védőszínek, Konstans) ritmusát a cselekmény helyett a gondolatok lendülete adja, párbeszédei azonban nem filozofálásra, hanem továbbgondolásra ösztönöznek.
Első külföldön forgatott filmje, az 1982-es Imperatívusz az istenkeresés himnusza, A nyugodt nap éve című háborús drámája egy lengyel nő és egy amerikai katona beteljesületlen szerelmét meséli el. A Csendes érintés főszereplője egy megöregedett és megkeseredett holokauszt-túlélő zeneszerző. Az élet mint nemi úton terjedő halálos betegség a számvetés filmje, az öregedés, a halál és a szenvedés, a hit és a racionalizmus kérdéseit boncolgatja.
1981-ben II. János Pál pápáról készített filmet, másfél évtizeddel később a lengyel egyházfő egy színművét filmesítette meg. Idén mutatták be A szívem érted dobog című alkotását, amely egy öngyilkosságra készülő férfi történetét meséli el a feketekomédia eszközeivel. Tervei között szerepel egy film Szent Hedvigről, Nagy Lajos király lányáról, Lengyelország királynőjéről.
Zanussi számos alkalommal járt Magyarországon, ismer minden jelentős magyar filmest, többször volt a Lengyel Filmszemle vendége, s 1971-ben Szabó Magda írásaiból készített német tévéfilmet A szerep címmel.
Zanussi 1979-től volt a TOR stúdió vezetője, s ebbéli minőségében számos, a kommunista rendszerrel szemben kritikus film készítését fedezte, s egyengette olyan rendezők útját, mint Krzysztof Kieslowski vagy Agnieszka Holland. 1990-től a katowicei egyetem professzora, s tanít Andrzej Wajda világhírű rendező mesteriskoláján, egy időben az Európai Filmrendezők Szövetségének (FERA) elnöke is volt.
A filmes közélet ritka népszerű személyisége, több világnyelven is folyékonyan nyilatkozik a sajtónak, tart előadásokat, s felkarolja a fiatal tehetségeket. Bár több filmjét is külföldön forgatja, művészetét meghatározza lengyelsége és közép-európaisága. A politikus alkatú rendező hazájában néhány éve nyílt levélben emelte fel hangját a televízióban elterjedt valóságshow-k ellen, amelyek az aláírók szerint a magánélet legintimebb szféráit bocsátják áruba, és beteges magatartásmintát népszerűsítenek.
További írások a rovatból
Oksana Karpovych: Lehallgatva című filmje a 21. Verzió Filmfesztiválon
Matthäus Wörle Ahol régen aludtunk és Miklós Ádám Mélypont érzés című dokumentumfimje a 21. Verzió Filmfesztiválon
Révész Bálint és Mikulán Dávid KIX című dokumentumfilmje a 21. Verzió Filmfesztiválon
Más művészeti ágakról
Marék Veronika kapta a Magyar Gyermekkultúra Mestere Díjat
Kupihár Rebeka A heterók istenéhez kötetbemutatójáról