Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója elmondta: sok kérdést kellett volna még feltenni Reigl Juditnak, mostantól azonban marad a szubjektív interpretáció a művekből kiindulva.

Mint felidézte, 2005-ben a Műcsarnok rendezett kiállítást Reigl Judit Magyarországon addig ismeretlen munkásságából, majd a debreceni Modem, utána pedig a Ludwig Múzeum mutatták be ezt a "nagyívű életművet".

Reigl Judit munkáiban az összes elvontság mellett is megmaradt nagyon hiteles személyes üzenete. Minden energiája a festészetben volt; szerette a világhírnevet, de a földi gazdagság nem érdekelte - emlékezett Fabényi Julia a festőre, hozzátéve: "hálásak lehetünk, hogy nekünk megadatott művészetének megismerése".

Balog Zoltán társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki biztos, református lelkész személyes emlékeit is felidézve elmondta, hogy 2012-ben frissen kinevezett kultúráért felelős miniszterként lehetett része egy katartikus találkozásban Reigl Judittal a művész franciaországi otthonában. Mint megvallotta, sokáig nem tudott mit kezdeni Reigl Judit alkotásaival, felkapaszkodva azonban a festő műtermének keskeny lépcsőin megtalálta a kulcsot Reigl művészetéhez. Balog Zoltán elmondása szerint Reigl Judit élete egyfajta profán szentség: "ami őbenne volt, azt nem volt hajlandó másra használni, csak a művészetre". Itt hagyta a szomjúságot a szépre, a jóra, az igazra, a végtelenre, itt hagyta a műveit. "Későn jöttek az elismerések, de azt jelzik, hogy hálásak vagyunk neki" - búcsúzott a művésztől Balog Zoltán.

Makláry Kálmán, a művész barátja és galériása emlékeztetett arra, hogy sorsfordító esemény volt a Fabényi Julia igazgatása alatt, 2005-ben a Műcsarnokban megrendezett Reigl-életműtárlat, mert azon túl, hogy a magyar közönség felfedezte munkásságát, sok francia kritikus, műgyűjtő is eljött a kiállításra.

Makláry Kálmán is akkor, 2005-ben nyitotta meg galériáját, melynek először Reigl Judit "adott célt és tartalmat", Közös munkájukkal sikerült felhívni a nemzetközi figyelmet erre az akkor szinte ismeretlen életműre, mára pedig legalább 120 képét őrzik a világ nagy közgyűjteményei - emelte ki a galerista.

Csallóné Reigl Beatrix a család nevében mondott köszönetet Fabényi Juliának, valamint Makláry Kálmánnak, aki akkor látta meg Reigl Juditban a nagyságot, amikor még kevesen. Mint felidézte, a festő hetven éve menekült a kommunista Magyarországról a számára a szabadságot jelentő Franciaországba, ami azzal járt, hogy sokáig meg kellett szakítania a kapcsolatot családjával, legnagyobb fájdalmára édesanyjával is. A Párizshoz közeli Marcoussis-ban egy csűrt újított fel műteremmé, ahol békében dolgozhatott. Nehéz és boldog élete volt, bár számára a boldogság sosem volt cél, a teljességet akarta magán átengedni - szólt a művészről Csallóné Reigl Beatrix.

Dávid Katalin és Berecz Ágnes művészettörténészek, Reigl Judit barátainak megemlékezései felolvasás formájában hangzottak el a búcsúztatón.

A Kálmán Makláry Fine Arts Galéria emlékkiállítása szeptember 30-ig látogatható.