irodalom
A Magyar Írószövetség 2019-ben Debüt díjat alapított, amellyel fiatal, első kötetes alkotókat jutalmaz három kategóriában (vers, széppróza, tanulmány). A díjjal bruttó 1 millió forint pénzjutalom jár, és az alkotó a Magyar Írószövetség tagjává válik. Más esetben a tagsághoz minimum két megjelent kötet, és két tag ajánlása és tagfelvételi eljárás szükséges.
Az 2020. évi Debüt díjak átadására a Tokaji Írótáborban került sor augusztus 19-én 12 órakor, ünnepélyes keretek között. A díjakat Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke adta át. Az eseményen jelen volt Fekete Péter, kultúráért felelős államtitkár is. A fiatalok meghívást kaptak az írótáborba is.
Díjazottak
Bék Timúr költő (Komló, 1997) Szászváron nőtt fel, majd Bonyhádon érettségizett. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetemen hallgat magyart, médiát, pedagógiát és Pink Floydot. Írásait többek közt a Bárka, a Kortárs és a Tiszatáj publikálta. Leginkább talán a feledéstől fél. 2019- ben jelent meg első kötete Aszterión címmel az Előretolt Helyőrség Íróakadémiánál, amiért Khelidón-díjat és Gérecz Attila-díjat kapott.
A mű rövid leírása (Aszterión)
Kevés olyan debüt-kötetet láthatunk az irodalmi piacon, amelynél nemcsak a versek egyenletesen magas színvonala, de egy pazar szonettkoszorú is meggyőz arról, hogy az olvasói akarunk lenni. Ha vannak titkai Bék Timurnak, akkor azok klasszikus fajtájúak: el nem tékozolt tehetség, munka, erős önkritika, magas léc. Sorai mégis könnyed természetességgel olvastatják magukat. Világot teremtenek, olyant, amelyet magunk is tovább építhetünk felmerülő kérdéseinkkel.
Vöröskéry Dóra prózaíró (1995) Békéscsabán született. Mezőberényben érettségizett, majd Sopronban tanult természetvédelmi mérnöki szakon. Egy évig élt Budapesten. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem szociális munka szakos hallgatója. Nemrég érkezett haza Németországból, ahol két félévet vendéghallgatott. Röpképtelen madarak címmel 2019-ben jelent meg első novelláskötete a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft-nél. Szereti a csokoládét, a szörnyfilmeket és a békákat.
A mű rövid leírása (Röpképtelen madarak)
Vöröskéry Dóra világában őrült csokoládéboltosok, bosszúálló sellők és beszélő állatok élnek. Az apokalipszis lovasának van egy öccse, az ördögnek pedig egy lánya. A poklot őrző konyhásnő nem kedves, de legalább a gyerekek ártatlanok. Persze jut hely a modern kor gyarló kisembereinek és a feledésbe merülő isteneknek is. És mindenki teszi a dolgát.
A Röpképtelen madarak novellagyűjtemény, amely ezer nevető varjúként ront az olvasóra. Meséket beszél el egymás mellett élő emberekről, hihetetlen kalandokról, érthetetlen tettekről.
Smid Róbert irodalomtörténész (Gyöngyös, 1986) Irodalom- és kultúratudós, kritikus. Disszertációját a pszichoanalízis médiumarcheológiai diskurzusából írta. Posztdoktori projektje az ökológiai technikák vizsgálatára irányul. Kritikákat főleg fiatal alkotókról közöl, tanulmányai a mediális kultúratudomány nézőpontjából artikulálódnak. 2017 óta az Előretolt Helyőrség Íróakadémia tagja, a kritikusi műhelyt gyarapítja, irodalomelméletet oktat, Fehér Enikőt és Ráday Zsófiát mentorálja, valamint a kiadó Oláh János-ösztöndíjas szerkesztője. Ezek mellett az MMA MMKI keretében készülő A kortárs magyar irodalom kislexikona 1956–2016 szócikkírója és szerkesztőbizottsági tagja, a Magyar Krónika magazin irodalmi szerkesztője. Kritikái jelennek meg a Kortárstól a Műúton és a Hitelen keresztül az ÉS-ig és a Kalligramig, tanulmányait főleg az Alföldben, hazai és külföldi szerkesztett kötetekben publikálja. Első könyve a 2019-es Ünnepi Könyvhétre jelent meg Sigmund Freud és Jacques Lacan papírgépei címmel az Előretolt Helyőrség Íróakadémiánál.
A mű rövid leírása (Sigmund Freud és Jacques Lacan papírgépei)
Smid Róbert Sigmund Freud és Jacques Lacan papírgépei című könyve úttörő vállalkozás Magyarországon, méghozzá kettős értelemben. A Sigmund Freud szellemi hagyatékát új alapokra helyező francia pszichoanalitikus, Jacques Lacan számos tudományterületre, köztük a médiaelméletre is nagy hatást kifejtő életművéről ez az első magyar nyelvű monográfia, amely egyben a technológiai alapú médiumarcheológia itthon eleddig nem igazán ismert területére, ennek útvesztőibe is elkalauzolja az olvasót. Fő kérdése: mi következik abból, ha az emberi elme legintimebb és legrejtélyesebb részét, a tudattalant gépként gondoljuk el? Smid Róbert könyve hatalmas tájékozottsággal megírt, rendkívül elmélyült munka, amely filozófiai, irodalomtudományi, nyelvészeti, pszichoanalitikai, számítástechnikai, műszaki- technológiai, matematikai ismereteket egyaránt működtet, és amely a német Friedrich Kittler nevével fémjelezhető médiaelmélet szempontrendszerével együtt ennek jellemző nyelvezetét saját eredeti kérdéseivel és ezekre adott válaszaival együtt közvetíti a hazai közeg számára. A könyv olvasását összefoglaló utószó és fogalommutató is segíti.