bezár
 

art&design

2020. 07. 23.
Mégsem a szifilisz vitte el Raffaellót?
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Mégsem a szifilisz vitte el Raffaellót? Tüdőbaj okozhatta Raffaello Sanzio (1483-1520) reneszánsz olasz festő halálát - derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a művész eltitkolta orvosai elől, hogy a hideg márciusi éjszakákon rendszeresen kijárt a szeretőihez, a szakemberek emiatt pedig félrediagnosztizálták a lázas mestert.

Népszerű elképzelés, hogy a reneszánsz művész halálát szifilisz okozta 1520-ban, miután túl sok nővel volt kapcsolata, ám a szakértők egyetértenek abban, hogy a haláláért valójában egy fertőzés a felelős - olvasható a Medicalxpress orvostudományi hírportálon.

prae.hu

Michele Augusto, a Milánó-Bicocca Egyetem szakembere szerint a lázas Raffaellóhoz maga a pápa küldte el Róma legkiválóbb orvosait, rettegve, hogy elveszíti a felbecsülhetetlen értékű művészt.

Giorgio Vasari olasz festő, író és történész 1550-ben megjelent, a korabeli művészek életéről szóló könyve szerint azonban Raffaello nem számolt be orvosainak "a rendszeres éjszakai kiruccanásairól" a szeretőihez. "Abban az időben sokkal, sokkal hidegebb volt még márciusban és nagyon valószínű, hogy Raffaello tüdőgyulladást kapott" - mondta Riva.

Az orvosok vértöbblet okozta lázat diagnosztizáltak a festőnél, akit végül halálosan legyengített a bemetszések vagy piócák révén végzett véreztetés.

"Az orvosok akkoriban tisztában voltak a fertőző betegségek kezelésekor alkalmazott véreztetés veszélyeivel, ám ez esetben hibás információk alapján jártak el" - mondta Riva, aki az egyetem más kutatóival közösen készítette a tanulmányt. A szakemberek a héten publikálták az eredményeiket az Internal and Emergency Medicine című folyóiratban.

"Az alapján, amit tudunk, azt mondhatjuk, hogy Raffaello halálát a mostani koronavírushoz nagyon hasonló tüdőbaj okozta" - mondta Riva.

A Raffaello halálával kapcsolatos korabeli beszámolók szerint a festő 15 napig küzdött a kórral és elegendő ereje volt ahhoz, hogy elrendezze ügyeit, meggyónja bűneit és feladják neki az utolsó kenetet. A beszámolók magas és folyamatos lázzal járó akut betegségről írnak.

A tanulmány szerint "egy közelmúltban elkapott, nemi úton terjedő fertőzéssel, így kankóval vagy szifilisszel nem magyarázható a lappangási időszak. A vírusos hepatitisz akut jelentkezése kizárható a sárgaság és a májelégtelenség egyéb jelei nélkül. Rómában pedig nem jelentettek hastífusz- vagy pestisjárványt abban az időben".

Raffaello, akit Michelangelo és Leonardo da Vinci mellett a reneszánsz egyik legnagyobb mestereként tart számon a művészettörténet, mindössze 37 évesen hunyt el 1520 áprilisában Rómában. A Vatikánban tartották nagyszabású búcsúztatóját és a római Pantheonban helyezték örök nyugalomra, ahol egész évben egy szál vörös rózsa díszíti a sírját.

Korai halála ellenére Raffaello számos nagy hatású művet készített, többségüket a Vatikánban, amelynek múzeumaiban számos termet díszítenek a freskói.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Kurátori bevezető
Kritika a roveretói Művészet és fasizmus című kiállításról
art&design

Az anyag mélyén című csoportos kiállításról
A teremtett „képzelet” határtalansága

Más művészeti ágakról

Rich Peppiatt: Kneecap – Ír nemzeti hip-hopot!
(kult-genocídium)
Interjú Beck Tamással, a 33. Salvatore Quasimodo Költőverseny fődíjasával


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés