art&design
2009. 06. 08.
Budapestre már a helyi dizájn is vonzza a turistákat
Budapesten olyan egyedi dizájnstílus van kialakulóban, amelyhez fogható Kelet-Európában máshol nem érzékelhető, s amely vonzza a turistákat - olvasható a The New York Times vasárnapi számának utazási mellékletében.
Bár a kulturálisan nyitott utazók régóta sok tényező - köztük a kiváló borok, a csodálatos zene és a pezsgő éjszakai élet - miatt is ellátogatnak a magyar fővárosba, ezekhez egy új adódott. Ez pedig a sajátos helyi stílus - írta a cikk szerzője, Evan Rail.
Mint írta, meglepte, amikor Budapesten járt, milyen sok embert vonzott a központi fekvésű Erzsébet térre a WAMP iparművészeti csoport havi dizájnvására. Mester Bori, a vásár egyik szervezője elmondta, hogy minden hónapban más témát választanak. Minden alkalommal a magyar tervezők más csoportja mutatkozik be, játék- és bútortervezők, iparművészek, ékszer- és divattervezők.
A The New York Times Budapest új stílusvilágához sorolta a The Room című nemzetközi divat- és művészeti magazint, az egyre népszerűbb Nanushka divatmárkát és az Ivanka iparművész stúdiót.
A szerző szerint ha nem is Koppenhágáról vagy Bécsről van szó, Budapesten "kétségtelenül valami stílusos történik". Idézte Baráth Dávid magyar tervezőgrafikust, aki szerint e tekintetben csökken a szakadék az osztrák és a magyar főváros között.
Az amerikai újság szerint a legnyilvánvalóbb a változás Pest ötletgazdagságot sugárzó negyedeiben. A látogatók különösen a Kálvin tér, az Astoria és a Ferenciek tere közötti háromszögben működő tucatnyi egyedi butikban találhatják meg a helyi divat termékeit, amelyek a kényes ízlésű és az egyszerűbb vásárlók igényeit is kielégítik.
Henger Dóra divattervező elmondta: túlzás azt állítani, hogy az új budapesti dizájnkultúra a semmiből nőtt ki, hiszen 1989 után is népszerűek voltak a helyi tervezők. De a fiatal nevek és márkák 2003 vagy 2004 előtt még nem léteztek - jegyezte meg a művész, aki külföldön is népszerűsíti a magyar divattervezőket, ruháikat már Párizsba és Stockholmba is elvitte.
A cikkíró szerint a helyi stílus fejlődése leginkább az utcákon érzékelhető, ahol meglepően sok az úgynevezett street art, vagyis az utcák látványvilágát feldobó kreatív alkotás és szembetűnő, mennyire stílusosan öltözködnek a budapestiek.
Mint írta, meglepte, amikor Budapesten járt, milyen sok embert vonzott a központi fekvésű Erzsébet térre a WAMP iparművészeti csoport havi dizájnvására. Mester Bori, a vásár egyik szervezője elmondta, hogy minden hónapban más témát választanak. Minden alkalommal a magyar tervezők más csoportja mutatkozik be, játék- és bútortervezők, iparművészek, ékszer- és divattervezők.
A The New York Times Budapest új stílusvilágához sorolta a The Room című nemzetközi divat- és művészeti magazint, az egyre népszerűbb Nanushka divatmárkát és az Ivanka iparművész stúdiót.
A szerző szerint ha nem is Koppenhágáról vagy Bécsről van szó, Budapesten "kétségtelenül valami stílusos történik". Idézte Baráth Dávid magyar tervezőgrafikust, aki szerint e tekintetben csökken a szakadék az osztrák és a magyar főváros között.
Az amerikai újság szerint a legnyilvánvalóbb a változás Pest ötletgazdagságot sugárzó negyedeiben. A látogatók különösen a Kálvin tér, az Astoria és a Ferenciek tere közötti háromszögben működő tucatnyi egyedi butikban találhatják meg a helyi divat termékeit, amelyek a kényes ízlésű és az egyszerűbb vásárlók igényeit is kielégítik.
Henger Dóra divattervező elmondta: túlzás azt állítani, hogy az új budapesti dizájnkultúra a semmiből nőtt ki, hiszen 1989 után is népszerűek voltak a helyi tervezők. De a fiatal nevek és márkák 2003 vagy 2004 előtt még nem léteztek - jegyezte meg a művész, aki külföldön is népszerűsíti a magyar divattervezőket, ruháikat már Párizsba és Stockholmba is elvitte.
A cikkíró szerint a helyi stílus fejlődése leginkább az utcákon érzékelhető, ahol meglepően sok az úgynevezett street art, vagyis az utcák látványvilágát feldobó kreatív alkotás és szembetűnő, mennyire stílusosan öltözködnek a budapestiek.
További írások a rovatból
Az anyag mélyén című csoportos kiállításról