Ernesto Rodrigues regénye olyan, mint egy kirakós játék, amelynek teljessége csak akkor tárul fel olvasója előtt, ha már az összes kockát a helyére rakta: elejétől végéig figyelmesen elolvasta a tudatfolyamra, olykor belső monológra emlékeztető, csapongó mondatokból összeálló történetet. 

Az előre nem látható múlt története évtizedeken és kontinenseken ível át. Az elbeszélő – aki évtizedekkel ezelőtt portugál lektor volt Budapesten – elindul, hogy emlékei után kutatva bejárja Közép-Európát. A Ljubljanából Budapestre tartó vonatúton találkozik egy titokzatos szláv professzorral, aki meghívja magához néhány napra. Ebből a röpke találkozásból bontakozik ki az a különös történet, amely 1956 forradalmi hónapjaitól egészen napjainkig tart, és szerelmek, csalódások, megbánások és évtizedekre elásott családi titkok történetét meséli el.

Ernesto Rodrigues (1956) portugál költő, író, műfordító, irodalomkritikus, a lisszaboni Klasszikus Egyetem tanára. Hosszú időn át vezette egyeteme Bölcsészettudományi Karának Luzofón és Európai irodalmak és Kultúrák Kutatóközpontját. nevéhez fűződik számos portugál író és költő műveinek tanulmányokkal kísért újrakiadása. Az 1980-as évek első felében az ELTE Portugál tanszékének lektora volt, ez alatt a néhány év alatt behatóan megismerkedett a magyar irodalommal és kultúrával. A 45 magyar költő 320 versét tartalmazó magyar költészeti antológia mellett portugálra fordította többek között Balassi Bálint, Füst Milán, Örkény István és Kertész Imre műveit. 2002-ben Balassi Bálint-emlékkarddal tüntették ki.

A könyv hamarosan kapható, illetve megrendelhető a PRAE Kiadótól a paldaniel@gmail.com címen.

A mű kiadását a lisszaboni Camões Nyelvi és Együttműködési intézet támogatása tette lehetővé.