irodalom
Az emberről szóló legkülönbözőbb tudományos diskurzusok - a természettudományoktól az antropológián át a filozófiáig és más bölcseleti diszciplínákig - régóta arra törekednek, hogy megragadják azt a lényegiséget, amely fajunkat eltéveszthetetlenül egyedivé teszi bolygónkon, és kiemeli az állatvilágból. Az intelligens ember, a Homo sapiens vagy az animal rationale ebben a kikülönülésben vált a Föld kizárólagos, olykor isteni eredetűként tételezett uralkodójává.
De mi történik, ha a mindenható Embert kimozdítjuk eladdig stabilnak hitt ontológiai helyzetéből, és úgy vizsgáljuk meg, mint a környezetében lévő többi létezőtől, a flóra és fauna burjánzó lényeinek sokaságától, sőt a szervetlen vagy gépi entitásoktól egyáltalában nem elütő organizmust? A poszthumanizmus változatai. Ember, embertelen és ember utáni című monografikus kötet szerzői arra kérdeznek rá, hogyan változik meg az Ember státusza a modernitás humanista gondolatkolosszusának kritikájával.
Filozófiai, antropológiai és esztétikai faggatózás révén, mindenekelőtt Agamben, Bataille, Deleuze, Derrida, Foucault, Heidegger és Nietzsche nyomvonalán dekonstruálják az ember hagyományos, esszencialista elgondolásait és tudományos, művészi képződményeit, hogy az animal studies, a kibernetika vagy az ökokritika egyes eredményeit számba véve eljussanak az embertelen, valamint az ember utáni állapotok olykor rémisztő, hús- és zsigerorientált, esetenként posztapokaliptikus, vagy egyszerűen csak entrópiába forduló vízióihoz.
Időpont: 2020. 03. 03., 19 óra
Helyszín: Grand Café Szeged (Deák Ferenc u. 18., Szeged, 6720)