art&design
2009. 06. 01.
Harc Van Gogh "legrosszabb képéért"
Vincent van Gogh azért festette meg Éjszakai kávéház című képét, hogy kifizesse lakbérét, és azt legrosszabb festményének tartotta; az alkotás jelenleg jogi csata tárgya az amerikai Yale egyetem és egy orosz gyűjtő között.
A francia állampolgárságú Pierre Konowaloff - dédunokája Ivan Morozov orosz nagyiparosnak, akit a bolsevik forradalom fosztott meg javaitól – a közelmúltban nyújtott be keresetet a New Haven-i szövetségi bírósághoz arra hivatkozva, hogy műtárgyakat nem lehet államosítani.
Ellentétben azokkal a közelmúltbeli esetekkel, amikor nácik által elrabolt képekről volt szó, mindazok a kísérletek, amelyeknek az volt a céljuk, hogy bebizonyítsák, a szovjet államosítások nem voltak törvényesek, eddig kudarcot vallottak. Konowaloff kísérlete tehát kudarcra lenne ítélve, ha nem Allan Gerson kiváló nemzetközi jogász lenne az ügyvédje, aki már számos olyan ügyön dolgozott, amely külföldi államokat érintett. Szerinte az Éjszakai kávéházhoz a szovjet állam fosztogatás révén, tehát illegálisan jutott hozzá. Gerson úgy véli, nincs különbség a náci műkincsrablások és a szovjet "szocialista tulajdonba vételek" között.
Konowaloff levele után a Yale vezetői bírósághoz fordultak. "Az egyetemnek meggyőződése, hogy a kép legitim tulajdonosa és ezt a bíróság meg is fogja erősíteni" – mondta az egyetem szóvivője. A Yale ügyvédje, Jonathan Freiman pedig úgy vélte, a szovjet államosítás akkor is törvényes, ha az ellentétes az amerikai értékrenddel.
"A Szovjetunió által államosított művek a világ minden tájának múzeumaiban és kulturális intézményeiben láthatók, Oroszországtól az Egyesült Államokig. Korábban is elfogadták, miként ma is, hogy a szovjet kormány által rendezett árverések érvényesek voltak, akárcsak ezeknek a műveknek a megvásárlásai" – hangsúlyozzák az egyetem által beterjesztett dokumentumok.
Az ügyvéd szerint a bíróságnak be kell látnia, hogy nem lehet helyt adni a keresetnek. Hozzáfűzte: ha Pierre Konowaloff pert nyerne, annak rendkívül kedvezőtlen hatása lenne a múzeumokra, nemcsak az Egyesült Államokban, hanem az egész világon.
"A bolsevik forradalom által államosított javakat általában elfogadják a Szovjetunió tulajdonaként" – emlékeztetett Patty Gerstenblith jogászprofesszor, aki szerint ha Konowaloffék megnyernék a pert, az "érdekes" útra terelné a joggyakorlatot a műalkotások és tulajdonosaik szempontjából.
Két évvel ezelőtt Pierre Konowaloff kudarcot vallott egy másik hasonló kísérletben. Moszkva kérésére a londoni Királyi Akadémia addig késleltette egy kiállítás megnyitását, amíg Nagy-Britannia nem garantálta, hogy azokra a művekre, amelyek egykor Ivan Morozov és egy másik híres orosz gyűjtő, Szergej Scsukin tulajdonában voltak, nem formálhat jogot sem Konowaloff, sem pedig Scsukin unokája, André-Marc Delocque-Fourcaud.
Szerzők
-- MTI/PRAE --
MTI
További írások a rovatból
art&design
Gondolatok Metzing Eszter The skin sees when the eyes touch című kiállításáról, Inda Galéria / Budapest
art&design
Enyedi Zsolt a Szófiai Liszt Intézet rezidenciaprogramján rendezett kiállításáról
Más művészeti ágakról
irodalom
Havas Juli Papírbabák, avagy lehet-e két hazád? című kötetének bemutatójáról
