Reith András Gábor Dénes-díjas építész Transzparenciától a körkörösségig - csomóponttól a városig és azon túl című előadása az építészeti részletképzéstől a smart-city diagnosztikáig terjedő környezettudatos gondolkodásba nyújt bepillantást - olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban.

Mint írják, jelenleg az egyik legnagyobb kihívás az építészek számára, hogy csökkentsék épületeik környezeti terhét. De lehet-e egyszerre a fenntarthatóság három fő szempontját, a társadalmat, a környezetet és a gazdasági szempontokat is figyelembe véve tervezni? A végső választ mindenkinek magának kell megadnia, de az előadáson keresztül betekintést kaphat a hallgatóság egy gyakorló építész módszereibe, a végső cél a regeneratív építészet eléréséhez vezető úton.

Az egyetem tíz egymást követő alkalommal megrendezendő, április 23-ig tartó nyilvános előadássorozata különféle nézőpontokon keresztül tanulmányozza az építészet és belsőépítészet viszonyát csütörtök délelőttönként. A következő előadást Beleznay Éva építész tartja február 27-én. A sorozat további meghívott előadói között olyan neves építészek, tervezők, szakemberek vannak, mint Zoboki Gábor, Csizmadi Péter, Bachmann Bálint, Molnár Bea, Fülöp Krisztina vagy Kőnig Tamás, akik munkáik bemutatása által adnak egyfajta keresztmetszetet szakterületük legfontosabb értékeiről, kihívásairól.

Reith András a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán diplomázott 2000-ben, majd ugyanitt summa cum laude minősítéssel védte meg doktori fokozatát 2005-ben. 2009-ben a müncheni Technische Universität MSc ClimaDesign szakán szerzett posztgraduális mesterdiplomát. A fenntartható építészet szakértőjeként több hazai és külföldi egyetem meghívott oktatója és előadója, nemzetközi konferenciák tudományos bizottságainak tagja. Jelenleg az ABUD Mérnökiroda Kft. ügyvezetője és a Budapesti Építész Kamara alelnöke. A Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének (HuGBC) alapítója és egykori elnöke.

A fenntartható építészet és városfejlesztés területén végzett kutatói és tervezői gyakorlata kiterjed a parametrikus tervezés, az energetikai optimalizálás, a mikroklíma-elemzés, az üveghomlokzatok, üveg tartószerkezetek és árnyékolók innovatív alkalmazása, az emberi épülethasználati szokások elemzése, és az okos és fenntartható városfejlesztés területeire - írták a tájékoztatóban. 

Kép: www.pixabay.com