A képzőművészeti élet eseményeit összegyűjtő ikOn.hu 2000-ben indult, és azóta is térképként funkcionál a kortárs művészeti szerveződések útvesztőjében. Huszadik születésnapja alkalmából konferenciára hívták a független művészeti élet fontos szereplőit, hogy megvitassák a Magyarországon működő független kezdeményezések útjait.

A művészeti színtéren való függetlenségnek több formája van. Az elmúlt években sok olyan galéria vagy művészeti kezdeményezés létesült, ahol az intézményi függetlenséget különféle stratégiák mentén próbálják megőrizni. Sok esetben nemcsak a hely függetlensége, hanem léte is azon múlik, sikerül-e állami támogatás és elköteleződés nélkül önmagát fenntartania. Univerzális recept nem létezik, más és más működési és finanszírozási modellek élnek egymás mellett. A konferencián ezekre a modellekre helyezték a hangsúlyt, kutatva és prezentálva a lehetőségeket.

A konferencia első, bő két órás etapja a hazai független művészeti színtér néhány fontos szereplőjének nyújtott lehetőséget a bemutatkozásra. Elsőként egy frissen alakult művészi kollektíva, a Skurc Group képviseletében prezentált Bence Bettina kurátor. A Népszigeten működő artist-run space öt képzőművész és egy kurátor kollaborációjaként működik, tavasztól őszig pedig izgalmas programokkal színesítik majd az újpesti művészeti életet.

Az art quarter budapestet Magyar Dorottya képviselte. Az egykori sörfőzdéből átalakított, különleges terekkel operáló hely számára fontos kapaszkodó, hogy magánkézben van, a forprofit modellhez a residency programokból befolyt összegek is hozzájárulnak.

A PINCE galéria 2014 óta működik független közösségi térként, artist-run space-ként, amelyet a tagdíjak mellett a projektekből befolyt összegekből finanszíroznak. Varga Ádám a galéria képviseletében elmondta, hogy céljuk a továbbiakban is teret biztosítani a közösségszervezés jegyében született projektek, események és performanszok számára.

A Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesületben (FKSE) szerveződött magyar antropocén diskurzust előtérbe helyező xtro realm csoport – vagyis Horváth Gideon, Süveges Rita és Zilahi Anna – olvasókörökkel, terepgyakorlattal és az egyéves kutatómunka eredményeképp született Extrodaesia Enciklopédiával mutatkoztak be. A csoport mindhárom tagja képzőművészként is aktív, az OFF-Biennáléra Képzelet és klímaválság című projektjükkel készülnek.

A köz.kemp nyári közösségi műhelyként szerveződött, alkotótáborokban teremtik meg a fiatal, pályakezdő egyetemisták számára az együtt gondolkodás színterét jelentő szakmai platformot. Vékony Dorottya ismertette a műhelyt, amely pályázati és magánpénzekből működött, és nőtt egyre nagyobbra eddig. Most a nem annyira biztos anyagi körülmények miatt ismét egy kisebb, de kétségkívül fenntartható táborban gondolkodnak.

A TELEP Galériát Kovács Kristóf kurátor prezentálta. A nonprofit, önmagát a TELEP vendéglátóegységéből fenntartó galéria a közösségi katalizátor szerepét öltötte magára. Hozzájuk fűződik több galérián kívüli esemény szervezése is, mint például a Szabadság hídon megrendezett aszfaltrajzverseny, vagy szabadtéri filmvetítés a Madách téren. Kovács Kristóf szerint a független helyek infrastrukturális hátrányait jól ellensúlyozza a nonprofit galériák és kezdeményezések egymással kiépített kapcsolata.

Kovács Andrea a Let_It_Be Art Agency képviseletében egy különleges, állandó helyszín nélkül is működő kezdeményezést mutatott be. Az ügynökség művészet és technológia ötvözésével hátteret biztosít több tudásterületeken átívelő programnak. Az online kiállításokkal operáló, főként média design területén alkotó művészeket bemutató platform célja, hogy idővel szervezetten és állandó helyszínen működhessen.

A Leopold Bloom Képzőművészeti Díj képviseletében Kollár Dalma Eszter szólalt fel. A program célkitűzése, hogy bekapcsolja a magyar képzőművészetet a nemzetközi folyamatokba. A díjat kétévente osztják ki, ez 10 000 euró támogatást jelent a nyertes képzőművész külföldi bemutatkozásához. A szervezet költségeinek fedezéséhez az alapítók, szponzorok és a befogadó intézmények járulnak hozzá. Érthető okokból nagy hangsúlyt fektetnek nemzetközi kapcsolataikra, ezeket szeretnék tovább bővíteni és szorosabbra fűzni.

Oltai Kata a FERi feminista projekt galéria tulajdonosa személyes motivációit és elkötelezettségét is kiemelte, mikor az általa üzemeltetett galériáról és annak költségeit is fedező vintage butikjáról beszélt. A kiállításokon kívül filmvetítéseknek és szabadegyetemnek is otthont adó galéria a környék lakosain túl a bolt látogatóit is igyekszik bevonni a közönségébe.

Menesi Attila, a független képzőművészeti tanszék vezetője külföldről támogatott szervezetként definiálta magukat, akik a magyar felsőoktatásba lépnek be (nem mindig) művészeti projektjeikkel. Az egyetemi kurzusok és nyári egyetemek keretében megvalósuló (sokszor gerilla-) akciók sajátossága a művészeti terekből való kilépés és a résztvevők látóterének tágítása.

Az Easttopics a Balti-régiótól a Dél-Balkánig terjedő művészeti szcéna képviseletével foglalkozó platform. Kopeczky Róna, a kezdeményezés társalapítója a régiók közötti információáramlás fontosságát emelte ki. Az Easttopics kiállítások létrehozásával, adatbázis készítéssel, külföldi kurátorok és művészek számára meghirdetett rezidenciaprogramok szervezésével foglalkozik. Ez utóbbi jelenti legfontosabb finanszírozási forrásukat.

A prezentációk sorát Nagy Kristóf, a Helyzet Műhely képviselője zárta, melyben a Fordulat folyóirat aktuális számát is bemutatta.

Az esemény második felében kerekasztal-beszélgetésre is sor került, Don Tamás moderálásával. A beszélgetésben részt vett Bencsik Barnabás (ACAX-Agency for Contemporary Art Exchange), Csanádi Judit (ARTUS-Kapcsolótér), Erőss Nikolett (OFF-Biennále Budapest), Istvánkó Bea (ISBN Galéria és Könyvesbolt), Kókai Zsófia (Műtő) és Lődi Virág (FKSE). A beszélgetők egy-egy fenntartási modell képviseletében vitatták meg a mai magyar független szcéna kihívásait és lehetőségeit.

A közpénz nélkül működő, független művészeti helyszínek és projektek nincsenek egyszerű helyzetben: találniuk kell egy olyan működési és fenntartási modellt, amely viszonylagos állandóságot biztosít, ugyanakkor szinkronban áll a kezdeményezés céljaival. A függetlenség fogalma többféleképpen is értelmezhető: van, aki üzleti tevékenységből fedezi nonprofit működését, de különböző szponzorok, támogatók és pályázatok is jelenthetik a függetlenség zálogát. Ez nemcsak anyagi szempontból, hanem a szakmai tevékenység szempontjából is elengedhetetlen.

Felmerült a magyar művészeti szcéna elsivatagosodása, a limitált piac, és a szakmai kifáradás témája is.

A független kezdeményezések tartós fenntartására nincs recept, mindenki máshogyan próbálja elhárítani az útjába kerülő anyagi akadályokat. Nem volt egyetértés a rendszerszintű problémák megoldásában sem: a társaság egyik fele a kapcsolatok és lehetőségek minél teljesebb kiaknázása, míg a másik fele a szcénából való radikális kivonulás mellett érvelt. A probléma lassan több évtizede ugyanaz, a megoldási kísérletek változnak. A képzőművészet társadalomformáló ereje vitathatatlan, azonban hogy a fennálló szisztéma változni tudjon, sokkal szélesebb réteget kell megszólítani. A független helyek közötti együttműködés nagyon fontos, ám igazán csak akkor működik, ha van egy olyan ügy vagy projekt, ami valóban összeköti a résztvevőket.

A konferencia nagyon tömény és tanulságos platform volt a független kezdeményezések helyzetét illetően. Hogy nincs semmi baj, korántsem biztos, de a megoldást sokan keresik. Reméljük, megtalálják.

Fotók: Bényi Andrea