Magyar irodalom

Bereményi Géza régóta várt önéletrajzi regénye elsősorban a szerző gyermek- és ifjúkorával foglalkozik. A második világháború után eszmélő gyereket nagyszülei és a Teleki téri piac nevelik. 1956-ban tízévesen éli át a forradalom  fordulatait, hogy kamaszkori lázadása és ifjúkori indulása egybeessen a Kádár-rendszer megszilárdulásával. A Magyar Copperfield a 20. század közepének krónikája emberközelből, emellett egy érzékeny művész vallomása. (Megjelenik február közepén.)

Grecsó Krisztián tizenkilenc év után visszatér pályakezdő műfajához: a vershez. A február végén megjelenő Magamról többet című kötet versei a magyar költészet nagy hagyományú számvetésverseit idézik fel. Grecsó Krisztián megrázó Balázsolás-ciklusa és felemelő apaság- versei az olvasót saját életének kérdéseivel is szembesítik. (Megjelenik február végén.)

„Átkozottul ősi, átkozottul modern” – írta Oravecz Imre 1972. szeptember című kötetéről Krasznahorkai László. Az Olasz- és Franciaországban is nagy sikert arató könyv kilencvenkét prózaverse egy szerelmi kapcsolat eleven emlékét, és általában a szerelem titkát idézi meg. Oravecz Imre 1988-ban megjelent könyve a magyar kortárs irodalom megkerülhetetlen klasszikusa. (Megjelenik februárban.)

Márciusban új regény jelenik meg Sándor Iván 90. születésnapjára. Az Amit a szél susog főhőse Z., az író, aki 2016 nyarán bejárja emlékeinek helyszíneit: a szülővárost, Budapestet, Athént, a boldog utazások színhelyét és Párizst. Utazásai során szembesül az ezredforduló kulturális kavargásával.

Három friss hang, három prózakötet jelenik meg májusban. Bakos Gyöngyi első kötete, a Nyolcszáz utca gyalog erős irodalmi indulás, kísérletező, ugyanakkor letehetetlen regény egy mai nőről, akinek egymást követő szerelmi tapasztalatai mintha egyszerre történnének meg. A történet különböző idősíkokban bolyong, és az olvasó, mint egy labirintusban, kereshet és találhat kiutat. A meseíróként és költőként ismert Tamás Zsuzsa első felnőtteknek szóló regényében egy fiatal nő krízisekkel teli időszakát beszéli el. A Tövismozaik névtelen főszereplője képzőművész, aki már családos emberként emlékezik vissza meghatározó szerelmi csalódására és édesanyja elvesztésére. Az első kötetéért Petri- és Békés Pál díjat elnyerő Szaniszló Judit is regénnyel jelentkezik. Leli kitalált személy, családja kitalált család, ám minden valószerű. A regény több történet sajátos egysége a nagyszülők, a szülők, Leli, valamint a súlyos betegséggel született báty különböző életszakaszaiból. Három generáció, akik egymással sokszor nehezen boldogulnak, alapvető viszonyítási pontjuk mégis a
családban elfoglalt helyük. (Mindhárom kötet májusban jelenik meg.)

Két kötettel bővül a Tények és Tanúk sorozat. Tolnainé Kassai Margit 1945 tavaszán írt visszatekintésében és naplójában a német megszállás és a felszabadulás közötti időszakot örökítette meg. A hol friss humorral, hol kesernyés iróniával megírt könyv kivételes forrás: a Sztehlo-gyermekmentésben részt vevő hétköznapi felnőttek és gyerekek máig szinte ismeretlen életét mutatja be.

Molnár Gál Péter, közismert nevén MGP, a Kádár-kor meghatározó kritikusa, színházi egyénisége, tanúja, szereplője volt; a Népszabadságba évtizedeken át írt pontos, de sokszor kíméletlen és elfogult színikritikái megkerülhetetlennek számítottak. 2004-ben derült ki, hogy Luzsnyánszky Róbert néven 1963-tól 1978-ig III/III-as ügynökként tevékenykedett. A Coming out megzsarolásának és ügynöki múltjának története, emellett szerzője számos színes portrét közöl kortársakról és pályatársakról. (Mindkét könyv áprilisban jelenik meg.)

A nemrég elhunyt Konrád György posztumusz megjelenő kötete, a Sétabot az utolsó, amelyen a szerző dolgozott, de megjelenését már nem érhette meg. Az Ásatás című regényfolyam harmadik kötete egyszerre regény és napló, memoár és lírai mű. A könyv a szerző szellemi végrendeletének is tekinthető. (Márciusban jelenik meg.)

A Szilvia szüzessége Hazai Attila 1991 és 1994 között íródott novelláiból válogat. A huszonnyolc novellát tartalmazó kötetben olyan hétköznapi történések fordulnak abszurdba és morbidba, mint egy hívatlan vendégség vagy egy viszonzatlan szerelem. (Megjelenik áprilisban.)

Csáth Géza levelezése mintegy 1500 darabra rúg A Smaragd asztal című kötet ezekből válogat. A kötetből megismerhetjük Csáth irodalmi és művészeti kapcsolati hálóját, kibontakoznak művészekkel és orvosokkal szőtt barátságai.

Világirodalom

Bár Gabriel García Márquezt a legtöbben prózaíróként ismerik, első igazi szerelme az újságírás volt. Az évszázad botránya című, magyarul eddig nem publikált kötet páratlan újságírói örökségének állít emléket, és az 1950–1984 között keletkezett cikkeiből válogat: Pablo Escobar újságírókat terrorizál, a pápa szabadságra megy, a levelek pedig soha nem
érnek célba. Az évszázad botrányát Scholz László fordította. (Március végén jelenik meg.) Utolsó előtti kötetéhez érkezett Karl Ove Knausgård nagyszabású regényfolyama, a Harcom. Az Álmokban a fiatal felnőtt Karl Ove Bergenbe költözik, hogy a helyi íróakadémiára járjon, és teljesen az írásra koncentrálhasson. Hamarosan alkotói válságba kerül, miközben körülötte sorra publikálják könyveiket az ismerősei. A regény Patat Bence fordításában jelenik meg áprilisban.

Májusban jelenik meg Ljudmila Ulickaja legújabb kötete. A lélek testéről tizenegy elbeszélésből áll. A lényeg: a jól ismert, összetéveszthetetlen elbeszélői hang, a mindig a tárgyra törő, ám egyszerre higgadt és szeretetteli mesélés, illetve a leghétköznapibb, a legfájdalmasabb, a legfelemelőbb emberi történéseket is könnyedén egymás mellé állító történetek. Ljudmila Ulickaja kötete Morcsányi Géza fordításában jelenik meg májusban. A Nobel-díjas Konrad Lorenz alakja elevenedik meg Marcel Beyer nagy sikerű regényében. Hermann Funk gyerekként, az 1930-as években ismerkedik meg édesapja barátjával, a kiváló zoológussal, Ludwig Kaltenburggal. Az ’50-es években, immár felnőttként találkozik vele; a tudós munkát ad neki az intézetében, amely leginkább madártani kutatásokkal foglalkozik. Ám Kaltenburg háborús múltja körül egyre több lesz a kérdés, és Hermann kételkedni kezd, hogy a szeretett férfi talán nem is az, akinek addig gondolta. Marcel Beyer Kaltenburg című regénye Győri László fordításában jelenik meg februárban.

Annie Ernaux önéletrajzi regénye, A lány, aki voltam, 2018-as megjelenése óta óriási siker nemcsak Franciaországban, hanem Európa számos országában is. Egy kispolgári családból származó, katolikus iskolába járó vidéki lány 1958 nyarán táborba megy, ahol megismerkedik egy fiúval, aki érdeklődni kezd iránta. A teljesen tapasztalatlan, 18 éves Annie félreérti a helyzetet, úgy gondolja, kölcsönös szerelemről van szó, ám végül nevetségessé teszi magát, és a többiek összesúgnak a háta mögött. Annie Ernaux önéletrajzi regénye Lőrinszky Ildikó fordításában jelenik meg áprilisban.

Marilynne Robinson első regénye, a Háztartás pillanatkép két árva lányról, akiknek a felnőttkor küszöbén meg kell tanulniuk, milyen ára van annak, ha a saját útjukat akarják járni. A regényt a Guardian minden idők 100 legjobb könyve közé választotta, a Time magazin pedig beválogatta az 1923 és 2005 között megjelent 100 legjobb angol nyelvű regény listájára. Robinson modern klasszikusa Szabadkai Bernadett fordításában jelenik meg márciusban.

Végtelen napok című Costa-díjas regényében az ír McNulty család történetét meséli el Sebastian Barry. Hőse, az alig tizenhét éves Thomas McNulty a nagy éhínség elől menekül Amerikába, ahol nemcsak munkát, de új családot is talál. A különc család életét bemutató regényt Morcsányi Júlia fordításában jelenik meg március végén Egy Új-Fundland partjainál halászó izlandi halászhajó hatalmas, jeges viharba keveredik 1959 telén. A fedélzeten tartózkodó harminckét férfi számára hamar világos lesz, hogy nemcsak a hajó megmentéséért, de az életükért is meg kell vívniuk a harcot. Az izlandi Einar Kárason Viharmadarak című regénye csodálatos gazdagsággal mutatja be a halászok életét és a tenger erejét. A könyv Patat Bence fordításában jelenik meg áprilisban.

Frank O’Hara a 20. század második felének egyik legnagyobb hatású amerikai költője. Lírájára nagy hatással volt a képzőművészet, a jazz, a New York-i házibulik és éjszakai bárok világa. A Töprengések vészhelyzetben című kötet Gerevich András és Krusovszky Dénes fordításában jelenik meg áprilisban.

J. R. R. Tolkien előszeretettel illusztrálta a saját szövegeit. Első regénye gazdag világát nemcsak szavakkal, hanem térképekkel és rajzokkal is megteremtette. A hobbit művészete című kötetben tíz fekete-fehér és öt színes kép kapott helyet, amelyek eredetileg a regény amerikai és angol kiadásához készültek, valamint azok a vázlatok, skiccek, amelyek
megelőzték a végleges változatokat. A képeket két Tolkien-tudós, az amerikai Wayne G. Hammond és az angol Christina Scull gyűjtötte egybe és látta el magyarázatokkal. A könyv márciusban lát napvilágot.