A listára felkerültek fikciós és ismeretterjesztő (non-fiction) könyvek is, az egyszerűség kedvéért itt most csak a szépirodalomra koncentrálunk. Természetesen fontos azt is megjegyezni, hogy az írás csupán az amerikai kulturális kánont tükrözi. Az ismeretterjesztő könyvek között egyébként olyan, itthon is ismert műveket találunk, mint pl. Yuval Noah Harari izraeli író Sapiens - Az emberiség rövid története című bestsellere, illetve több méltán híres feminista írást is, pl. Chimamanda Ngozi Adichie We Should All Be Feminists-je, Rebecca Solnit Men Explain Things to Me című könyve, vagy Roxane Gay Bad Feminist című írása. De olvashatunk a környezetváltozásról, illetve bevettek olyan nagy port kavaró, vitatott szerzőket is, mint Jorda Petersen életvezető tanácsai (12 tanács az élethez). Olvashatunk memoárt Patti Smithtől (Kölykök, ford. Illés Róbert) vagy Malala Yousafzaitól (Én vagyok Malala, ford. Sziklai István). Aki figyelemmel követi az ismeretterjesztő irodalmat, nem kerülhette ki Susan Cain úttörő könyvét az introvertált emberek világáról (Csend – A hallgatás ereje egy harsány világban, ford. Ehmann Bea).

Kronologikusan haladva az első helyen rögtön Jonathan Franzen Szabadság című regénye áll, amit itthon Bart István nagyszerű fordításában olvashattunk, és bár ezzel sokan nem értettek egyet, bizonyos kritikák szerint Franzen megírta napjaink Nagyszerű Amerikai Regényét. Ezután Jennifer Egan Pulitzer-díjas posztmodern regénye következik zenéről, kulturális változásokról, a digitális életről. Idén magyarul is megjelent a könyv (Az elszúrt idő nyomában, ford. Simon Márton), és ha hihetünk a kritikusoknak, akkor elképzelhető, hogy egy másik Nagyszerű Amerikai Regénnyel van dolgunk.

A listán szerepelnek olyan könyvek is, melyeket címük alapján sokan talán a belőlük készült film- vagy sorozatadaptációk miatt ismernek. Ilyen az Orange is the New Black: Túlélni a női börtönt, amely itthon 2014-ben jelent meg (írta Piper Kerman, ford. Csulák Mária), vagy Edward St. Aubyn Patrick Melrose-a (ford. Csonka Ágnes). Nem hiányozhat a filmadaptációk közül George R. R. Martin Trónok Harca sem (amelynek ötödik részét emelték ki), illetve Suzanne Collins Éhezők Viadala sorozata sem (a lista a harmadik részt ítélte említésre méltónak). 

Természetesen helyet kaptak az olyan, nemzetközi és magyar szinten is nagy visszhangot kiváltó írók és műveik, mint Karl Ove Knausgård és Elena Ferrante (akiket sokszor említenek egy lapon), akik talán annak köszönhetik népszerűségüket, hogy közvetlen bepillantást engednek egy másik ember tudatába. Meghatározó szerzőként felkerült a listára Rupi Kaur is, az internet és a digitális kor egyik leglátványosabb tünete, aki rövid, profán írásaival lett híres/hírhedt, melyeket az Instagramra posztolt. Az „instaköltő” kötetét, a Tej és mézet (ford. Kamper Gergely) saját maga publikálta, majd hamarosan az egyik legnagyobb bestseller lett, miközben élénk vitát váltott ki arról, milyen hatással van jelenléte a költészetre. 

A Literary Hub alapos munkát végzett, hiszen több, a 2010-es évtizedet meghatározó irodalmi listát is olvashatunk, műfaj szerint lebontva. Az évtized tíz legjobb novelláskötete között szerepel például a Nobel-díjas Alice Munro Drága élet című kötete (ford. Mesterházi Mónika), a brazil író, Clarice Lispector Minden története, ami 2015-ös amerikai debütálása után Lispectort a huszadik század egyik legkitűnőbb írói közé emelte Amerikában (itthon 2018-ban jelent meg, Bense Mónika, Lukács Laura és Pál Ferenc fordításában). Lucia Berlin Bejárónők kézikönyve című kötetében (ford. Bíró Júlia) őszinte képet fest a (női) élet valóságáról. 

Az évtized legjobb debütkönyvei között szerepel például Tommy Orange Sehonnai című (ford. Pék Zoltán) kaleidoszkopikus regénye 12 amerikai őslakos életéről, amely egy sor díjat bezsebelt, ahogy Sally Rooney ír szerző Conversations with Friends című könyve is, amit a magyar olvasók 2020-ban vehetnek kezükbe (második könyvét, a Normális embereket viszont már 2019-ben is olvashattuk magyarul, Dudik Annamária Éva fordításában). Téa Obreht A tigris asszonya című könyve megjelenésekor az író csupán 25 éves volt, s bármilyen korosztálynak nagyszerű olvasmány lehet: történet történetekről, családról és egy meg nem nevezett balkáni országról. A könyv egyébként felkerült az évtized 20 legjobb regénye elnevezésű listára is. Mindkét sorban szerepel még Viet Thanh Nguyen A szimpatizáns című könyve (fordította Csonka Ágnes), ami közvetlenül a vietnámi háború után játszódik. A thriller egy beépített észak-vietnámi ember útját követi, aki a száműzött dél-vietnámi kormány ügyködéseit figyeli a napsütötte Dél-Kaliforniában. Szintén mindkét kategóriában nyertes Colson Whitehead A föld alatti vasút című írása (ford. Gy. Horváth László), ami nem csoda, hiszen izgalmas betekintést enged Amerika történelmébe egy szökött rabszolga szemszögén keresztül. 

Az évtized legjobb verseskötetei közül nehéz válogatni, hiszen nem jelentek meg magyarul. Rákerült például került Anne Carson Nox című könyve, az írótól a Vörös önéletrajzát viszont nyugodtan olvashatjuk – sőt, olvassuk is – Fenyvesi Orsolya fordításában magyarul is. Ocean Vuong amerikai-vietnámi költő és író Night Sky with Exit Wounds című kötetével került fel a listára. Vuong finom metamorfózisok írója, „nyelvezete sűrű, gyönyörű és erőszakos egyszerre”, s köteteit magyarul még nem lehet olvasni, egy-egy verse megjelent már magyar fordításban is. 

A Le Grand Continent válogatása

Képtelenség lenne igazán reprezentatív és összegző listát összehozni egy évtized irodalmáról, de talán a Literary Hubnak sikerült egy kedvcsináló összegzést írni azokról a könyvekről, amelyek valamiért meghatározó szerepet töltöttek be az angolszász irodalmi kánonban. Készült egy olyan lista is, ami az európai irodalom meghatározó alkotóit  és műveit igyekszik számba venni, és bár a teljesség igénye nélkül csupán tíz országot sorolnak fel, szerencsére a magyar irodalom is belefért a válogatásba.

A lista elkészítésekor konzultáltak az egyes országok irodalomtudósaival, Magyarországról Józan Ildikó ajánlotta Borbély Szilárd Nincstelenek: már elment a Mesijás? című könyvét, amely 2015-ben jelent meg franciául Agnès Járfás és Christian Bourgois fordításában. A második magyar könyv Nádas Péter Világló részletekje, amit szívszaggató történetek és rejtett kapcsolódások interszekciójaként jellemeznek. A harmadik magyar ajánlás Takács Zsuzsa A Vak Remény című könyve. Takács a létezésnek és a testnek való alárendeltségünkről, életről, halálról, szerelemről és születésről, szenvedélyről és egy nő életéről szóló költészetét dicsérik. Kiemelik a Ha van lelkünk című versét, ami a cikk szerint 2017-ben a legolvasottabb vers volt az interneten. 

Németország irodalmát Herta Müller (Immer derselbe Schnee und immer derselbe Onkel), Elfriede Jelinek (Árnyék) és Robert Seethaler (Egy egész élet) képviseli. 

Dániát az őszi Margó Fesztivál keretein belül Budapestre látogató Kim Leine képviseli A Végtelen fjord prófétái című könyvével, illetve a magyarul még nem ismert, de a „skandináv Virginia Woolfként” aposztrofált Josefine Klougart és a minimalista próza koronázatlan királynője, Helle Helle került még fel a listára. 

Spanyolországot Rafael Chirbes A parton című könyve képviseli, ami nálunk idén jelent meg Pávai Patak Márta fordításában, valamint a magyarul még nem olvasható, az élet különböző területeit átható félelmekről és vágyakról író Aixa de la Cruz-t (Cambiar de idea) és Marta Sanz-ot (Daniela Astor y la caja negra) ajánlották.

Franciaországból Emmanuel Carrère-t (Le Royaume), Annie Ernaux-t (Mémoire de fille) és Virgine Despentes-ot (Vernon Subutex) delegálták a listára, és bár az első két írótól olvashatunk magyarul, ezeket a könyveiket még nem fordították le. 

Az olasz irodalomból nem meglepő módon az egyik választott Elena Ferrante (Brilliáns barátnőm), mellette még a szintén magyarul is már megjelent Antonio Scurati (M, a XX. század gyermeke), illetve az egyelőre olaszul olvasható Roberto Calasso (L’impronta dell’editore) szerepel a felsorolásban. 

Norvégiából Karl Ove Knausgård Harcom sorozatát említik, mellette még Dag Solstadot (Det uoppløselige episke element i Telemark i perioden 1591–1896) és Vigdis Hjorth-ot (Örökség, amiről a prae.hu művészeti portálon is megjelent egy ajánló). Kiemelik, milyen nagy ütemben fordították a norvég irodalmat különböző nyelvekre ebben az évtizedben – sőt, az amerikai író, Lydia Davis állítólag Dag Solstad könyvét használja a norvég nyelv tanulásához. 

Svédország képviseletében Beate Grimsrud (En dåre fri), valamint a magyarra is lefordított, már színpadra és rádiójátékra is átírt epikus költeménnyel elhíresülő Athena Farrokzhad iráni születésű írónő műve (a nagyváradi Holnap Kulturális Egyesület gondozásában Fehérfehérré címmel), valamint Sara Stridsberg (Beckomberga) szerepel a listán. 

Lengyelországot Joanna Bator Szinte éjsötét című könyve képviseli, amint írják, az író a 21. század lengyel irodalmára jellemző módon személyes élményét összekapcsolja a múltban való elmerüléssel, így írása egyszerre személyes és kollektív jellegű. Batoron kívül a magyarul még nem olvasható Weronika Mureket (Uprawa roślin południowych metodą Miczurina) és Karol Modzelewskit (Zajeździmy kobyłę historii. Wyznania poobijanego jeźdźca) emeli ki a felsorolás. 

Végül pedig Románia képviseletében az egyik legnagyobb román író, Mircea Cărtărescu tavaly megjelent Solenoid című posztmodern regényét említik, mellette Ioana Pârvulescut (Și eu am trăit în comunism) és Gabriel Liiceanut (Dragul meu turnator) – utóbbi két írótól olvashatunk egy-egy könyvet magyarul, de nem a felsoroltak közül. 

Fontos kiemelni, hogy ez az „európai turné” nem objektivitásra törekszik, hanem olyan művek felsorolására, amelyek a lehető legjobban ragadják meg és tárják az olvasóközönség elé az évtizedet legjobban leíró politikai, esztétikai és szimbolikus világot. A cikkben – jogosan – kiemelik azt az aggodalomra méltó ellentmondást, miszerint igen kevés mű lett lefordítva egyéb európai nyelvekre, miközben az európai irodalom egyre gazdagabb és gazdagabb. A lista egyébként azért is érdekes, mert igazságosan oszlik el a nemek aránya, több országban is több női írót említenek, mint férfit – talán az ilyen cikkek nyomán változhat meg az irodalmi kánon nemek szintjén (is) egyenlőtlen reprezentációja? 

(A képek forrásai: www.pixabay.com, www.laprocure.com, moly.hu, www.jelenkor.libricsoport.hu, www.amazon.com)