art&design
2009. 05. 29.
Az amerikai múzeumok a túlélésért küzdenek
A válság volt a fő téma az Amerikai Múzeumok Szövetségének (AAM) Philadelphiában megtartott konferenciáján. A több mint 3000 intézményt tömörítő szervezet tagjai között kiosztott tájékoztatónak már a címe is így hangzott: Útmutató a túléléshez. Az egyik nagy érdeklődést kiváltó előadás arra sorolt új ötleteket, hogy miként lehet pénzügyi támogatást szerezni.
A "túlélés" és a "sürgősség" szavak használata korántsem jelentenek szenzációhajhász dramatizálást - írta a konferenciáról a párizsi Le Monde. "Nagyon súlyos idők járnak ránk" - ismerte el a lapnak Ford Bell, az AAM elnöke. Számos múzeum bezárt vagy a csőd szélén tántorog. Egyesek csökkentik kiállítási programjukat vagy éppen műalkotásokat adnak el ahhoz, hogy egyáltalán ki tudják fizetni alkalmazottaikat. Pennsylvania kormányzója éppenséggel törölni akarja az állam költségvetéséből a múzeumok támogatását, azzal az indokolással, hogy nincs pénz "felesleges dolgokra".
A nem üzleti szektorokat - az oktatást, egészségügyet, a sportot és a kultúrát - magában foglaló lakossági gazdaságból évente egymilliárd látogatót vonzó amerikai múzeumok szenvedik meg leginkább a válságot finanszírozási rendszerük miatt. A költségvetési támogatásokból csak igen kis mértékben részesültek eddig is, a belépőjegyekből bevételük alig 5 százaléka származik (ezeknek az intézményeknek 41 százaléka ingyen látogatható). Nagy többségük olyan alapítványokhoz kapcsolódik, amelyeket az - adómentessé tett - magánadományok révén tartanak fenn.
A múzeumok az ezekből összeadódó pénzalapokból fedezik a beszerzéseket és a bővítési munkálatokat, de főleg a pénzpiacokon vagy ingatlanokba fektetik be a rendelkezésükre álló financiális eszközöket. A fenntartást, az alkalmazottak fizetését a kamatokból vagy hozamokból térítik. A pénzügyi válság nyomán azonban ezek a bevételek drámaian összezsugorodtak.
A támogatások összege Ford Bell közlése szerint 30-40 százalékkal is zuhant, egyeseknél meg is szűnt. Seattle modern művészeti múzeumának szponzora a Washington Mutual biztosító volt, amely a válságban csődbement. A tőzsdei és az ingatlanárfolyamok összeomlásával a múzeumok portfoliói általában is sokat vesztettek. "Az utóbbi évtizedben befektetéseink évi 1,2 millió dollárt hoztak, idén csak 100 ezer dollárra számíthatunk" - panaszkodott Carol Hart, a centerporti (New York állam) Vanderbilt múzeum igazgatónője.
Kaliforniában a Getty alapítvány 1,5 milliárd dolláros veszteséget könyvelhetett el, ez vagyonának 25 százaléka. Költségvetését 284 millió dollárról 216 millióra faragta le, és a kiadások jelentős csökkentését helyezte kilátásba. A New York-i Metropolitan évi 4,3 millió látogatójával a világ egyik vezető múzeumi intézménye, de nem kivétel a trend alól: pénzügyi eszközei 800 millió dollárral apadtak. Márciusban 250 alkalmazottat elbocsátott, bezárta 10 butikját, és 10 százalékkal zsugorította költségvetését. A washingtoni Smithsonian Institute, amely egyike a főleg az állam által (70 százalékban) támogatott ritka intézményeknek, korábban évi 1 milliárd dollárra számíthatott kiegészítő magánforrásokból - idén ez 800 millió dollárra zuhant.
A The Art Newspaper című szaklap szerint leginkább a kis (természetrajzi, sport-, divat-) múzeumok érintettek. A közepes méretűnek számító brooklyni (65 millió dolláros pénzalap, évi 450 ezer látogató) önkéntes távozásokra támaszkodó létszámcsökkentésbe fogott, a New York-i sportmúzeum bezárta kapuit.
Ford Bell ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a válsághelyzetek "újításokat is hoznak". Ezek közül a leggyakoribb nem kifejezetten eredeti: a belépőjegy drágítása. Például a chicagói Art Institute arra hivatkozva, hogy hamarosan felavatja új szárnyát, amelynek építése még a válság előtt kezdődött, már jó előre kétszeresére emelte a jegy árát.
Sokan ellenkező megoldást választanak. Ingyenes ugyan a belépő, de jelzik, hogy bizonyos összegű támogatást szívesen vesznek. Ha több a látogató, több kapcsolódó jövedelem is keletkezik könyvek, különböző termékek eladásából. További irányzat események szervezése, a múzeumi tér "bérbeadása". A nagy tekintélyű New York-i modern művészeti múzeum (MoMA) nemrég kollektív jógaszeánszot szervezett átriumában, és további hasonló rendezvényeket tervez. Bizonyos múzeumok, például a Tennessee állambeli Memphisben, egymással összefogva rendeznek közös kiállítást, hogy mérsékeljék a költségeket. Mások megnyitják raktáraikat, ahol az állandó kiállításon nem látható anyagot tekinthetik meg a látogatók. Kiállítási térré válik az utca is: a MoMa kezdeményezésére az egyik brooklyni metrómegálló, ahol naponta 50 ezren fordulnak meg, Duchamp, Warhol és Monet műveinek másolatait mutatja be.
Új lehetőség az internet felhasználása is. A minneapolisi Walker Art Center legutóbb a hálóra tervezett interaktív kiállítást rendezett a városi művészet alkotásaiból a YouTube és a Facebook bevonásával.
Persze a legjobb módszer egy jó és időszerű rendezvény szervezése - emlékeztet a Le Monde. A Wall Street szomszédságában lévő amerikai pénzügyi múzeum például március 25-én nyitotta meg "A hitelválság nyomában" című oktató jellegű kiállítását. Az anyag az ingatlanbuborék históriájával kezdődik és a nemrég még a világ legnagyobb biztosítójának tekintett AIG gigantikus veszteségeivel végződik.
A múzeumban azóta is egymás sarkát tiporják a látogatók.
A nem üzleti szektorokat - az oktatást, egészségügyet, a sportot és a kultúrát - magában foglaló lakossági gazdaságból évente egymilliárd látogatót vonzó amerikai múzeumok szenvedik meg leginkább a válságot finanszírozási rendszerük miatt. A költségvetési támogatásokból csak igen kis mértékben részesültek eddig is, a belépőjegyekből bevételük alig 5 százaléka származik (ezeknek az intézményeknek 41 százaléka ingyen látogatható). Nagy többségük olyan alapítványokhoz kapcsolódik, amelyeket az - adómentessé tett - magánadományok révén tartanak fenn.
A múzeumok az ezekből összeadódó pénzalapokból fedezik a beszerzéseket és a bővítési munkálatokat, de főleg a pénzpiacokon vagy ingatlanokba fektetik be a rendelkezésükre álló financiális eszközöket. A fenntartást, az alkalmazottak fizetését a kamatokból vagy hozamokból térítik. A pénzügyi válság nyomán azonban ezek a bevételek drámaian összezsugorodtak.
A támogatások összege Ford Bell közlése szerint 30-40 százalékkal is zuhant, egyeseknél meg is szűnt. Seattle modern művészeti múzeumának szponzora a Washington Mutual biztosító volt, amely a válságban csődbement. A tőzsdei és az ingatlanárfolyamok összeomlásával a múzeumok portfoliói általában is sokat vesztettek. "Az utóbbi évtizedben befektetéseink évi 1,2 millió dollárt hoztak, idén csak 100 ezer dollárra számíthatunk" - panaszkodott Carol Hart, a centerporti (New York állam) Vanderbilt múzeum igazgatónője.
Kaliforniában a Getty alapítvány 1,5 milliárd dolláros veszteséget könyvelhetett el, ez vagyonának 25 százaléka. Költségvetését 284 millió dollárról 216 millióra faragta le, és a kiadások jelentős csökkentését helyezte kilátásba. A New York-i Metropolitan évi 4,3 millió látogatójával a világ egyik vezető múzeumi intézménye, de nem kivétel a trend alól: pénzügyi eszközei 800 millió dollárral apadtak. Márciusban 250 alkalmazottat elbocsátott, bezárta 10 butikját, és 10 százalékkal zsugorította költségvetését. A washingtoni Smithsonian Institute, amely egyike a főleg az állam által (70 százalékban) támogatott ritka intézményeknek, korábban évi 1 milliárd dollárra számíthatott kiegészítő magánforrásokból - idén ez 800 millió dollárra zuhant.
Dráguló vagy ingyenes belépőjegyek
A The Art Newspaper című szaklap szerint leginkább a kis (természetrajzi, sport-, divat-) múzeumok érintettek. A közepes méretűnek számító brooklyni (65 millió dolláros pénzalap, évi 450 ezer látogató) önkéntes távozásokra támaszkodó létszámcsökkentésbe fogott, a New York-i sportmúzeum bezárta kapuit.
Ford Bell ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a válsághelyzetek "újításokat is hoznak". Ezek közül a leggyakoribb nem kifejezetten eredeti: a belépőjegy drágítása. Például a chicagói Art Institute arra hivatkozva, hogy hamarosan felavatja új szárnyát, amelynek építése még a válság előtt kezdődött, már jó előre kétszeresére emelte a jegy árát.
Sokan ellenkező megoldást választanak. Ingyenes ugyan a belépő, de jelzik, hogy bizonyos összegű támogatást szívesen vesznek. Ha több a látogató, több kapcsolódó jövedelem is keletkezik könyvek, különböző termékek eladásából. További irányzat események szervezése, a múzeumi tér "bérbeadása". A nagy tekintélyű New York-i modern művészeti múzeum (MoMA) nemrég kollektív jógaszeánszot szervezett átriumában, és további hasonló rendezvényeket tervez. Bizonyos múzeumok, például a Tennessee állambeli Memphisben, egymással összefogva rendeznek közös kiállítást, hogy mérsékeljék a költségeket. Mások megnyitják raktáraikat, ahol az állandó kiállításon nem látható anyagot tekinthetik meg a látogatók. Kiállítási térré válik az utca is: a MoMa kezdeményezésére az egyik brooklyni metrómegálló, ahol naponta 50 ezren fordulnak meg, Duchamp, Warhol és Monet műveinek másolatait mutatja be.
Új lehetőség az internet felhasználása is. A minneapolisi Walker Art Center legutóbb a hálóra tervezett interaktív kiállítást rendezett a városi művészet alkotásaiból a YouTube és a Facebook bevonásával.
Persze a legjobb módszer egy jó és időszerű rendezvény szervezése - emlékeztet a Le Monde. A Wall Street szomszédságában lévő amerikai pénzügyi múzeum például március 25-én nyitotta meg "A hitelválság nyomában" című oktató jellegű kiállítását. Az anyag az ingatlanbuborék históriájával kezdődik és a nemrég még a világ legnagyobb biztosítójának tekintett AIG gigantikus veszteségeivel végződik.
A múzeumban azóta is egymás sarkát tiporják a látogatók.
Szerzők
-- MTI/PRAE --
MTI
További írások a rovatból
art&design
Gondolatok Metzing Eszter The skin sees when the eyes touch című kiállításáról, Inda Galéria / Budapest
art&design
Az Amikor Galéria debütálása a művészeti galériák soraiban
