A Pesti Vigadóban tartott keddi könyvbemutatón elhangzott: a kötetben két tanulmány olvasható. Varga Zoltán filmtörténész írása az animációs filmes, vizuális művész portréját rajzolja meg. Az elemzés új dimenzióit nyitja meg a Sisyphus, a Prometheus vagy a Küzdők fémjelezte életműnek. Hoppál Mihály etnológus-folklorista esszéje pedig a közéleti embert, a népmesekutatót, a gondolkodót méltatja, akinek nevéhez a Jelképtár című könyv mellett még számtalan érdekes és progresszív mű kapcsolódik.

Jankovics Marcell, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke a könyvbemutatón felidézte, hogy teljesen véletlenül, segédmunkásként került a Pannónia Filmstúdióba, amikor az a megmaradásért küzdött. Részt vett Nepp József Gusztáv-sorozatának elkészítésében, amely meghozta a fellendülést a Pannónia Filmstúdió számára. Az alkotó az érzelmi hatás fontosságáról beszélt. "A jó művész az gyerek marad. Azt a nyitottságot, amit gyerekkorában még képvisel, meg tudja őrizni" - mondta, hozzátéve: többek között tehetségre, szorgalomra is szükség van, de ez a fajta gyermeki, érzelmi megközelítés alapkérdés. A most készülő Toldi című alkotásáról szólva úgy fogalmazott: azért sikerül ez a film majd, mert érzelmeket akar és tud közvetíteni.

Hoppál Mihály etnológus, folklorista Jankovics Marcell munkásságát méltatva arról beszélt, hogy ha valaki a saját kultúrájának a belső grammatikáját mélyen átérzi és azt szépen tudja interpretálni, akkor a dolgok és a jelképek a helyükre kerülnek. "Ha a teória jó, akkor a tények ahhoz igazodnak" - jegyezte meg. Mint mondta, több mint négy és fél évtizede tart a barátságuk, sok dologban egyformán gondolkoztak. Elmondta: különösen foglalkoztatta az etnoart, az a stílusirányzat, amely a magyarság sajátos mitológiai gondolkodását helyezi a középpontba. Ha ez valahol ott munkál, akkor olyan művek születnek, mint a János vitéz és Jankovics Marcell későbbi alkotásai.

"A gyerekekre azért volt olyan hatással a munkássága, mert a mélyére hatolt nemcsak a meseszövegeknek, hanem a magyar kultúrának" - fogalmazott. Mint mondta, számára az a legérdekesebb Jankovics Marcell munkásságában, hogy igazi népművelő lett belőle. "Ritkaság az olyan ember, aki ennyire önzetlenül odaadta magát a magyar kultúra terjesztésének" - fogalmazott.

Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. igazgatója elmondta: 58 éve került az alkotó közelébe, napjainkban a Toldiban dolgoznak együtt. A Magyar népmese-sorozatot feltették az internetre, több mint 100 országból érdeklődtek iránta. Elhatározták, hogy készítenek egy angol változatot, amelynek mára 102 millió megtekintése van.
Varga Zoltán arról beszélt, hogy a magyar animációs film egyensúlyt valósított meg a művészi önkifejezést célzó produkciók és a tömegfilmes animáció, a népszerű művészet között. Ennek gyökere az 1960-as években van, például a Gusztáv-sorozat párhuzamossága a szerzői rövidfilmek megújulásával, kiteljesedésével. Az 1970-es évek derekán már az egészestés animáció megjelenésével teljes paletta bontakozik ki egy alkotóműhelyen, nagy stúdión belül.

Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára kiemelte: annak a generációnak a tagja, amely Jankovics Marcell rajzfilmjein nőtt fel. A művész alkotásai - köztük a Magyar népmesék és a János vitéz - meghatározók voltak számukra. Felnőttként látja, hogy ez mennyire átitatta szemléletét, gondolkodását.

Mint a könyvbemutatón elhangzott: a Műcsarnokban 2020. február 2-ig tekinthető meg Jankovics Marcell kiállítása, amelynek alkalmával az alkotó grafikai, animációs és könyvművészetét, történelmi, irodalmi ihletésű alkotói munkásságát tekintik át.

(A kép forrása: www.mma.hu)