A mai magyar képzőművészet az európaihoz hasonlóan igen összetett, pluralista nyelvészetét, formavilágát, világképét tekintve. Ez a bemutató is egymás mellett mutatja a konstruktivista, a geometrikus absztrakt, a szürreális, az expresszív tendenciákat; a művek egy része figurális, egy része nonfiguratív és vannak olyanok is, amelyek e kétféle szemléletmódot komponálják egybe egy felületen.

A kiállítók közötti egyetlen szobrász, Húber András György egyéni fa plasztikái kötik össze a falakon látható kétdimenziós, ám több műfajban, különböző technikával teremtett munkáit, mint például Alföldi László kollázsait, T. Horváth Éva vegyes technikával készült tekercsképeit vagy Zsubori Ervin vászonra készült elektrografikáit.

A rendező szándéka szerint összekapcsolódó, hasonló szellemiségű három kiállítás mindegyikén részt vett Gábos József, Húber András György, Láng Eszter, Mózes Katalin, Németh Géza és T. Horváth Éva, azaz a most együtt kiállítók közül hatan. Kettőn szerepelt Molnár Iscsu István groteszk humorral átitatott grafikáival és Turcsányi Antal bizarr, antropomorf akril festményeivel.

Mindhárom kiállítás a műteremtésről szóló beszámoló, vallomás, kitárulkozó vagy elfedő viszony megmutatkozása a művészt művek létrehozására serkentő személyiségéről, szerep azonosulásáról, a műteremtés kellékeiről (mint amilyen a tükör is) és a nézők számára többnyire titokzatos helyszínről, a romantikusnak vélt műteremről. A tíz kiállító közül hárman a művek címében is megnevezi a rendező által megadott tematikát látszólag hagyományos módon, (Molnár Iscsu István: Műterem H1, Műterem B3, T Horváth Éva: Mű-Terem I-III, Turcsányi Antal: Műterem fantomja I-III.), ám a címadás csupán jelzés, valójában szokatlan, egyéni felfogásukat tárják a nézők elé. A műterem képek ugyanúgy különböznek egymástól, mint azok a helyszínek, ahol a művek létrejönnek és azok az emberek, akik megteremtik őket és saját vizuális eszközeikkel bemutatják, ők ma és itt hogyan értelmezik a műterem jelentésrétegeit. (Rajkó Andrea Fenya)

A kiállítás december 5-ig látható az Artézi Galériában (1037, Kunigunda útja 18.)

További infók a kiállítás honlapján és Facebook-oldalán.