A kitüntetés 1993 óta viseli az Alföld-díj nevet, fő támogatója Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata. A kitüntetés pénzjutalommal és E. Lakatos Anna szobrászművész emlékdíjával jár együtt. Az idei esemény november 5-én (kedd) rendezték meg a Nagyerdei Víztorony H2O Galériájában.

Térey János 2000-ben kapott először Alföld-díjat, még harminc évesen, sajnos idén már posztumusz érte az elismerés.

Folyóiratunk nem lehet elég hálás azért a több mint negyedszázados kapcsolatért, amelyet Térey János előbb szerzőként, majd rendezvényeink visszatérő vendégeként, később az Alföld Alapítvány kuratóriumának tagjaként is ápolt szerkesztőségünkkel. Első verse a Szétszóratás után, de még A természetes arrogancia előtt 1992 júliusában jelent meg az Alföldben, címe így hangzik: Szegény szívem.” (Fodor Péter)

Németh Zoltán elsősorban irodalmárként publikált a lapban, mostanra azonban már költőként van jelen a folyóirat életében.

Németh Zoltán költőként és irodalomtörténészként egyaránt kockázatvállaló szerző, kezdettől a határhelyzetekre történő rákérdezés, illetve a határsértés általi újra értés lehetőségei foglalkoztatják. Az Alföldnek a 2000-es évek legelejétől állandó szerzője. A perverzió méltósága (2002) című második kötete a magyar költészet történetének egyik legradikálisabb, még felfedezésre váró kísérlete, amely a poszthumanista diskurzusok előtérbe kerülésével különösen fontos szerepre tehet szert.” (Áfra János)

Bengi László alapvetően tudományos írásokat publikál az Alföldben, filológiai alapossága szinte egyedülálló.

Bengi műveiben számunkra is példaértékűen mutatkozik meg, hogy a textológiai és filológiai precizitás, illetve keletkezéstörténeti vizsgálódás miként válik a mű befogadását megtermékenyítő, az olvasást elmélyítő tényezővé. Dolgozataiban valóban a »filológia« kifejezés eredeti körülírható értelmének igazságát leljük: a logosz iránti elköteleződés, a nyelv és a szavak alakjának és értelmének szeretete, a szövegszerűségben rejlő tudás és jelentés kibontása és magyarázata iránti szerény lelkesültség határozza meg írásos és élőszóbeli megnyilatkozásait.” (Lapis József)

Kép és információ forrása a KULTer.hu