film
2009. 05. 25.
Kettős cannes-i győzelmet ünnepelnek Ausztriában
Kettős győzelemnek örülhetett Ausztria, miután osztrák művész nyerte el a 62. Cannes-i Filmfesztivál fődíját és a legjobb színésznek járó díjat is. A cannes-i elismerés eddigi pályájuk csúcspontját jelenti Michael Haneke rendező és Christoph Waltz számára is - írta hétfőn, a díjkiosztó másnapján az osztrák sajtó.
A politikai és vallási terrorizmus gyökereit vizsgáló, Das weisse Band (A fehér szalag) című fekete-fehér dráma az első világháború kitörése előtt egy észak-németországi kis faluban játszódik, témája a puritán világ gyermeknevelési módszereiből születő erőszak.
Az osztrák-német koprodukcióban készült film érdemelte ki az Arany Pálma mellett a Nemzetközi Filmkritikusok Szövetségének (FIPRESCI) díját is, amelyről a filmes seregszemlére akkreditált kritikusok a nemzetközi zsűritől függetlenül döntöttek.
Haneke győzelme tökéletes - fogalmazott a Der Standard című napilap -, a Zongoratanárnőért a zsűri nagydíját, a Rejtély című filmjéért a legjobb rendezőnek járó díjat, most pedig A fehér szalaggal az Arany Pálmát is elnyerte Cannes-ban. A film precíz történelmi tanulmány, amelyben a rendező szülők és gyerekek viszonyán keresztül tárja fel egy társadalom eldurvulását. A kristálytiszta fekete-fehér képek látens erőszakot közvetítenek - írta a filmről a Der Standard.
Akárcsak a rendező sok más művében, ezúttal is egy halálos titok áll a film középpontjában, anélkül, hogy egyértelmű megfejtést kínálna hozzá. A film légkörét a bizonytalanság határozza meg - írta a Die Presse a vetítés után. A lap dicsérte Christian Berger kiváló, részletgazdag fekete-fehér képeit és a precíz kivitelezést. Némi bírálatot is megfogalmazott azonban a szöveggel kapcsolatban, s némi merevséget rótt fel a filmnek.
A fehér szalag ellentétpárja és talán a mezőny leginkább alábecsült filmjeinek egyike Quentin Tarantino Becstelen brigantyk (Inglourious Basterds) című háborús filmje, amely Christoph Waltznak hozott dicsőséget egy náci tiszt megformálásáért - írta a Der Standard.
A nemzetközi sajtó már a bemutató után elhalmozta dicséretekkel a parádés alakítást nyújtó Waltzot. Maga Tarantino úgy fogalmazott: Waltz nélkül nem csinálta volna meg a filmet. "Nyelvi zseni. Nem voltam biztos benne, hogy találok valaki olyat mint, ő" - mondta arra utalva, hogy a Waltz megformálta szereplő négy nyelven beszél.
Az 52 éves osztrák színész sem fukarkodott a dicsérettel. "Tarantinóval forgatni álom" - mondta a díjátadón. A filmmel kapcsolatban azt mondta: "szinte természeti jelenség" a számára, "és Quentin Tarantino mögötte a természet".
Az osztrák-német koprodukcióban készült film érdemelte ki az Arany Pálma mellett a Nemzetközi Filmkritikusok Szövetségének (FIPRESCI) díját is, amelyről a filmes seregszemlére akkreditált kritikusok a nemzetközi zsűritől függetlenül döntöttek.
Haneke győzelme tökéletes - fogalmazott a Der Standard című napilap -, a Zongoratanárnőért a zsűri nagydíját, a Rejtély című filmjéért a legjobb rendezőnek járó díjat, most pedig A fehér szalaggal az Arany Pálmát is elnyerte Cannes-ban. A film precíz történelmi tanulmány, amelyben a rendező szülők és gyerekek viszonyán keresztül tárja fel egy társadalom eldurvulását. A kristálytiszta fekete-fehér képek látens erőszakot közvetítenek - írta a filmről a Der Standard.
Akárcsak a rendező sok más művében, ezúttal is egy halálos titok áll a film középpontjában, anélkül, hogy egyértelmű megfejtést kínálna hozzá. A film légkörét a bizonytalanság határozza meg - írta a Die Presse a vetítés után. A lap dicsérte Christian Berger kiváló, részletgazdag fekete-fehér képeit és a precíz kivitelezést. Némi bírálatot is megfogalmazott azonban a szöveggel kapcsolatban, s némi merevséget rótt fel a filmnek.
A fehér szalag ellentétpárja és talán a mezőny leginkább alábecsült filmjeinek egyike Quentin Tarantino Becstelen brigantyk (Inglourious Basterds) című háborús filmje, amely Christoph Waltznak hozott dicsőséget egy náci tiszt megformálásáért - írta a Der Standard.
A nemzetközi sajtó már a bemutató után elhalmozta dicséretekkel a parádés alakítást nyújtó Waltzot. Maga Tarantino úgy fogalmazott: Waltz nélkül nem csinálta volna meg a filmet. "Nyelvi zseni. Nem voltam biztos benne, hogy találok valaki olyat mint, ő" - mondta arra utalva, hogy a Waltz megformálta szereplő négy nyelven beszél.
Az 52 éves osztrák színész sem fukarkodott a dicsérettel. "Tarantinóval forgatni álom" - mondta a díjátadón. A filmmel kapcsolatban azt mondta: "szinte természeti jelenség" a számára, "és Quentin Tarantino mögötte a természet".
További írások a rovatból
Matthäus Wörle Ahol régen aludtunk és Miklós Ádám Mélypont érzés című dokumentumfimje a 21. Verzió Filmfesztiválon
Más művészeti ágakról
Marék Veronika kapta a Magyar Gyermekkultúra Mestere Díjat