bezár
 

színház

2019. 10. 24.
Anna Karenina a Pesti Színházban
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Anna Karenina a Pesti Színházban Lev Tolsztoj Anna Karenina című művét mutatja be a Vígszínház október 25-én; a produkciót Bach Katával a címszerepben, Roman Polák rendezésében a Pesti Színházban láthatja a közönség.

 A Tolsztoj remekművét színpadra állító Roman Polák a Szlovák Nemzeti Színház rendezője, alkotótársa Peter Canecky jelmeztervező, Jaroslav Valeka díszlettervező és Michal Novinski, akinek zenei világa a Vígszínház több előadásából is ismerős lehet már a közönségnek - olvasható a színház MTI-hez eljuttatott közleményében.

Szkéné színház

Mint írják, a magyar szöveget Roman Polák és Daniel Majling adaptációja alapján Morcsányi Géza készítette.

A történet szerint Anna Karenina elbűvölő nő, megbecsült férje oldalán él, és imádattal szereti kisfiát. Harmonikusnak látszó házasságát váratlanul felborítja találkozása egy katonatiszttel, Vronszkijjal. Szenvedélyes szerelem szövődik közöttük, amely a végletekig felforgatja életüket.

Az előadás ismertetője szerint az 1877-ben született mű nemcsak a 19. század végi Oroszország árnyalt társadalomrajza, hanem egy végzetes szerelmi történettel ötvözött családregény is, amely a Háború és béke után még tovább növelte Tolsztoj hírnevét, regénye világszerte ismert klasszikussá vált. Alig 30 évvel megjelenése után, még a némafilm korszakában elkészült belőle az első filmváltozat, majd számos feldolgozás született. Már a 20. század elején bemutatták első színpadi adaptációját is, amelyet megannyi prózai-, zenés-, valamint balettelőadás követett.

A közleményben Roman Polákot idézik, aki szerint az Anna Karenina a szenvedély hatalmáról szól. Egy olyan előadást szeretne színpadra állítani, amely részben elszakad a realizmustól, bizonyos fokig stilizált, ahol minden mozdulatot, minden tekintetet, minden érzelmi kitörést a színészi játék tesz hitelessé.

"A darabnak természetesen több rétege van. Egyrészt a korabeli Oroszország jellegzetes birodalmi jegyeinek bemutatása, másrészt az a lélektani árnyaltság, ami a szereplők viszonyában megjelenik" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a történet érzelmi síkja tárja fel azt a féktelen szenvedélyt, amely képes áttörni a társadalmi konvenciókon, majd egy idő után elhalványul, és fájdalmas szenvedéssé válik."

Kép forrása itt.
 

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

színház

Interjú Pálffy Tibor színésszel külső-belső tényezőkről, színházi igazságról, és szerepről
színház

Podlovics Laura: Nem félünk a sötétben / Budapest Bábszínház, Kísérleti Stúdió
színház

Az ÖrkényKÖZ 1,5 ezrelék bemutatójáról

Más művészeti ágakról

Gimesi Dóra: Amikor mesélni kezdtek a fák
Havas Juli Papírbabák, avagy lehet-e két hazád? című kötetének bemutatójáról
Kritika a Das Rheingold és a Die Walküre előadásairól a Wagner-Napokon


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés