bezár
 

zene

2009. 05. 25.
A világ első orgonaszimulátora
Átadó ünnepség - Művészetek Palotája, 2009. május 18.
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
A világ első orgonaszimulátora Ünnepélyes keretek között került átadásra a Művészetek Palotájában a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem egyedülálló, 92 regiszteres orgonájának számítógépes szimulátora. Az ünnepségen Csonka András MüPa vezérigazgató-helyettes beszámolójából ismertük meg a szimulátor történetét.

prae.hu

A Művészetek Palotája előcsarnokában levő orgonaszimulátor többéves fejlesztőmunka eredménye, amelyet az Entel Műszaki Fejlesztő Kft. 'Inspired Acoustics' audio kutatás-fejlesztési részlege készített a Művészetek Palotájával kialakított együttműködés keretében. A formaterveket Zoboki Gábor és Lakatos Dániel, a Demeter és Társaik Építész Iroda építészei készítették, építését pedig az eredeti orgonához hasonlóan a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. végezte.

Az Inspired Acoustics magyarországi székhelyű és irányítású fejlesztőcsapat munkájában négy kontinens mérnökei és zenészei vettek részt. A fejlesztés legjelentősebb része Magyarországon, Japánban, illetve Indiában zajlott, tesztelésében, ellenőrzésében pedig az Egyesült Államokból és Ausztráliában is részt vettek zenészek.

Az Inspired Acoustics mérnökei a hangszer valamennyi sípjának hangját egyenként, külön-külön rögzítették. A mintegy kétéves előkészítő munka első fázisa egy különösen hosszú, 66 órán át tartó, helyszíni sokcsatornás hangfelvétel volt 2007 szeptemberében. A felvételek éjszaka készültek, a folyamatos csend biztosítása érdekében pedig még a takarító szolgálatot is át kellett ütemezni.

A hangfelvételen túl részletes akusztikai méréseket is folytattak a teremben és az orgonában, amelyek egyebek között az utómunkát, de magát a hangfelvételt is segítették. A felvétel során ugyanis a teremben egy speciális, egyedi, az orgonahang számára ideális akusztikai beállítást alkalmaztak, amelyet az Isnpired Acoustics akusztikusai és a Müpa szakemberei szorosan együttműködve állapítottak meg a korábbi részletes mérési eredmények, valamint a teremhasználat során felhalmozódott tapasztalatok alapján, de a beállításhoz több orgonaművész véleményét is figyelembe vették. Ehhez a 40 tonnás színpadi hangvető (canopy) és a 10 tonnás zengőkamra-ajtók elmozdítására is szükség volt.

Az utómunka egyik leghosszabb ideig, mintegy egy évig tartó fázisában a sípok felvett hangjaiból egyenként kellett eltávolítani az orgona fújtatómotorjának zaját annak érdekében, hogy a szimulátor billentyűzetén való polifon játék során a visszajátszott hangokban a motorhang ne szerepeljen többszörösen. A zajszűrés többlépcsős folyamatát korábbi hangminta-felvételek tapasztalatai alapján egyedileg ehhez az orgonához alakították ki a szakemberek, és a módszerben pszicho-akusztikai jelenségeket is kihasználtak.

Az így létrejött gyűjteményben összesen 19.508 különböző hangminta szerepel az egyes sípok hangjaival és akusztikai lecsengési mintáival, ezek kombinációiból 7.380 hangminta került a szimulátorba. Maga a szimulátor az eredeti hangversenytermi akusztikát szólaltatja meg beépített lecsengési hangminták segítségével úgy, hogy a különböző hanghosszúságokhoz különböző, egyedi lecsengés tartozik síponként külön-külön, ezáltal megőrizve a sípok hangindítási tranzienseinek egyedi jellemzőit.

Az orgona-szimulátor külsejét meghatározó egyedülálló fémborítású pedálbillentyűzet a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra érdeme. Az ellipszis alakú, de állítható magasságú orgonapad szintén különleges, elkészítése egyedi körültekintést igényelt. A félig átlátszó fém orgonasípok az eredeti orgonasípok szellemét idézik: nappal átlátszónak tűnnek, esti, éjjeli fényben pedig ezüstösen csillogva emlékeztetnek az ón-ólom ötvözetű valódi ajaksípokra.

Az ismertető után Fassang László orgonaművész mutatta be a hangszer/szimulátor képességeit, megfelelő zenei részletek előadása közben.

Az érintőképernyővel intuitív módon vezérelhető szerkezet a hangversenyteremben található valódi orgonát idézi meg mind külső, mind belső megjelenésében. Az interaktív ismertetőn, zenehallgatáson, videókon, animációkon és kvízjátékon túl a szimulátoron játszva az eredeti hangszer hangjai szólalnak meg.

A valódi hangszer első manuálja (főmű) és második manuálja (pozitív) jelenik meg a szimulátoron, de a két manuálon levő hangok az eredeti öt billentyűsoros (ötmanuálos) hangszer valamennyi hangszínét felhasználják. A szimulátor játszóasztalán 12 hangszín-kombináció érhető el. A valódi orgonán megszokott regiszterhúzók a szimulátor mindkét manuáljára és pedáljára egyszerre kapcsolják rá ezeket az előre beállított hangszíneket.

A hangszínek a bal oldalon egymás után bekapcsolva egy hatlépcsős crescendót adnak, amely az eredeti orgona halk hangszínei felől a tuttiig jut el. A jobb oldalon különböző korok és stílusok gyakran használt hangszínei érhetőek el. A szimulátor különlegessége, hogy az előre beállított kombinációk szabadon csoportosíthatók egymással (például a bal oldali legalsó regiszterhúzó, amelyik a spanyoltrombitákat kapcsolja bármelyik másik kombinációval összehúzható), így hasonlóan működik, mint a valódi hangversenytermi hangszer, csak jóval kevesebb kezelőszervvel. A redőnypedál segítségével pedig az egyes – a valódi orgonában is redőnyszekrényben álló – sípok hangjai folyamatosan szabályozhatóak, ami elengedhetetlen a romantikus orgonazenében.

Az igazi orgonasípokat nem szabad kézzel megfogni, a szimulátor esetében azonban ilyen kötöttség nincs. A billentyűzeten is bárki, bármikor játszhat, kezeléséhez semmilyen speciális ismeretre nincs szükség.

A szimulátorban levő hangmintákon bármikor, akár zenehallgatás közben is lehet játszani. A hangminta hangolása pontosan megegyezik az eredeti hangszerével (442 Hz), így lehetőség nyílik arra, hogy az eredeti hangszerrel, vagy más zenekari művel valós időben együtt orgonáljunk, improvizáljunk (orgona-karaoke).

A szimulátoron egyszerre négyen hallgathatják a játékot akár két oldalt állva, akár a padon ülve, de a hátoldalon elhelyezett csatlakozások segítségével hangsugárzókra is kiadható a hang, vagy rögzíthető.

nyomtat

Szerzők

-- Danczi Csaba László --


További írások a rovatból

Platon Karataev: Napkötöző
Händel: Alcina. Marc Minkowski felvétele
A 180-as Csoport című kötet bemutatója
Simon Géza Gábor: A magyar jazztörténet ösvényein. A magyar jazztörténeti kutatás hatvanöt esztendeje 1958–2023

Más művészeti ágakról

színház

A MáSzínház KÖT-EL-ÉK – „Okos lány, túlteszi magát rajta!” előadásáról
[ESCAPE] – A Donkihóte-projekt az Örkény István Színház és a Városmajori Szabadtéri Színpad közös produkciójában
Havas Juli Papírbabák, avagy lehet-e két hazád? című kötetének bemutatójáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés