Magyar irodalom
Krasznahorkai László új könyve – az Odüsszeia mítoszát megidézve – a menekülés, az üldöztetés, a készenlét megjelenítése. Az újkori Homérosz-hommage helyszíne az Adriai-tenger térsége. A Mindig Homérosznak különleges, többdimenziójú vállalkozás: a szöveghez Max Neumann festett képeket, és Miklós Szilveszter szerzett zenét. Ez utóbbit az olvasók a fejezetek élén elhelyezett QR-kódok vagy a megadott weboldal megnyitásával olvasás közben is elérhetik.

Darvasi László októberben megjelenő új regénye a hatalom és az egyén viszonyát taglalja sokszor egészen nyers, máskor meglepően lírai eszközökkel. A 19. század elején egy német kisvárosba magyar sellőt akar hozatni egy akarnok gróf, amitől az ott élők mindennapjai kibillennek egyébként is törékeny egyensúlyukból. Az egymásba fonódó történetek beszélnek megaláztatásról, civil kurázsiról, erkölcsi botladozásról, bukásról és fölemelkedésről.

Bartis Attila fotográfusként évtizedek óta kutatja, hogy mit jelent egy fénykép, íróként pedig, hogy hogyan lehetne szavakkal megragadni mibenlétét, és vajon miért nem tud fényképezés nélkül élni. Naplójegyzetekből, rövid írásokból áll össze Az eltűnt idő nyoma, amely egy hosszú ideje tartó gondolkodási folyamatot merevít ki egy pillanatra.

Félszép címmel az elmúlt huszonöt évben írott tárcáiból, céduláiból és rövidprózáiból válogatott és írt újra egy kötetre valót Parti Nagy Lajos. A végeredmény páratlan zajlás, folyamatos szövegmozgás és motívumvándorlás – ráadásképp érzékelni lehet az idő múlását.

Bereményi Géza régóta várt önéletrajzi regénye, a Magyar Copperfield elsősorban a szerző gyermek- és ifjúkorával foglalkozik. A második világháború után a Teleki téren felnövő gyereket nagyszülei és a Teleki téri piac nevelték. 1956-ban tízévesen éli át a forradalom fordulatait, hogy kamaszkori lázadása és ifjúkori indulása egybeessen a Kádár-rendszer megszilárdulásával. Bereményi önéletírásában sorra veszi és ragyogó portrékban örökíti meg élete első huszonöt évének meghatározó figuráit és találkozásait.

A Libri irodalmi díjas Szvoren Edina a kortárs magyar irodalom legjobb novellistája: fanyar és tűpontos megjegyzései felejthetetlen mondatokkal mutatják meg és rejtik el titokzatos emberi kapcsolatainkat. Nincs és ne is legyen című kötete 2012-ben kapta meg az Európai Unió Irodalmi Díját. Újrakiadásával válik teljessé a Magvető gondozásában a szerző eddig megjelent könyveinek gyűjteménye.

Újabb kirándulás a nagy életmű rengetegében Konrád György Ásatás című regényfolyamának harmadik kötete, a Sétabot. A könyv egyszerre regény és napló, memoár és líra. Egy emlék előhív egy másikat, egy félmondat egy újabbat. Évtizedeket és kontinenseket barangolhatnak be így az olvasók – a kellemes és meghitt séta beszélgetésre, párbeszédre is alkalmas tempójában.

Szécsi Noémi Nyughatatlanok című regénye az 1848-as forradalom és szabadságharc utáni emigráció ismeretlen oldalát mutatja be. Miközben az emigráns forradalmárok különböző nyugati országokban intézik politikai ügyeiket, feleségeik Európában szétszóródva várják őket – és sorsuk jobbra fordulását. A nők között szövetségek köttetnek, konfliktusok bontakoznak ki, sokan a bizonytalanság elől a spiritizmusba menekülnek.

A Szindbád-történetek helyszínére, a képzeletbeli Nyárligetre, a bokortanyák világába visz Csabai László novelláskötete. Nyilasvilág és téeszesítés, nyárligeti kommunisták, akiket végül málenkij robotra visznek; rendszerváltás, házassági drámák és csempésztörténetek a beregi–ukrán határon. A vidék lelke a nyírségi és beregi élet pátoszmentes, hiteles ábrázolása realisztikus eszközökkel. 

A Petri-díjas Harag Anita első kötete, az Évszakhoz képest hűvösebb történetei ismerős helyzeteket mutatnak meg váratlan szempontokból. Valaki nyelvismeret nélkül próbál helytállni egy multicégnél, valaki a halott apja után próbál rendet rakni annak házában, valaki arra a kérdésre keresi a választ, hogyan lehet elkerülni a szüleink életének megismétlését. 

Hatvanadik születésnapjára válogatott verseket eddigi életművéből Kovács András Ferenc, így a Requiem Tzimbalomra a költő lírai önarcképének is tekinthető. Válogatott verseit tartalmazó kötettel ünnepli a kiadó az idén hetvenéves Kántor Pétert is. A hopik könyve újrakiadásával folytatódik Oravecz Imre életműsorozata. Szijj Ferencnek hét év után jelenik meg új verseskönyve. Az Igazi nevek valós alkotókhoz, gyakran képzőművészekhez vagy képzőművészeti alkotásokhoz kapcsolódó szövegek együttese.

Az Időmérték-sorozatban jelenik meg Purosz Leonidasz második könyve. A kötet versei azt a kérdést vizsgálják meg, hogy miféle elvárások alakítják ki egy felnőtté váló fiú élet- és döntéshelyzeteit. A Székelyföldön élő költő, Fekete Vince új kötete, a szintén az Időmérték-sorozatban megjelenő Vargaváros kalandos kirándulás Kézdivásárhely körül, a magyar irodalomban nagy hagyománnyal bíró szerelmes földrajz újabb szép példája, megeleveníti a várost és vidékét a maga történeteivel és tereivel, tradícióival és titkaival. 

Három kötettel bővül a Tények és Tanúk sorozat. Rajk László építész, díszlettervező, képzőművész gazdag politikai és művészi életpályája felöleli a második világháború utáni magyar történelem szinte teljes spektrumát. A tér tágassága annak az életútinterjúnak a bővített, szerkesztett változata, amelyet 2009-ben készített Mink András Rajk Lászlóval az 1956-os Intézet Oral History Archívuma számára. Varga Ibolya magyar–történelem szakos középiskolai tanár 1991 és 2008 között naplót vezetett, fiához, az 1979-ben Berlinbe disszidált neves filmrendező és médiaművész Hámos Gusztávhoz intézve sorait. Részletesen beszámol a média közvetítette politikai eseményekről, a hazai közéletről; a rendszerváltás megértéséhez fáradhatatlanul figyel, olvas és elemez. A Levél fiamnak a levél-napló első évtizednyi fejezetét adja közre Hámos Gusztáv és Perenyei Monika válogatásában. Sosem fogok memoárt írni – ahogy a cím is sugallja, Radnóti Sándor könyve egy memoár helyetti memoár. Személyes emlékekben bővelkedő portrék füzére, amelyek egy interjúval kiegészítve mégiscsak kirajzolják szerzőjük életútját és pályáját. 

A válogatott levelezést tartalmazó Smaragd asztal című kötetből az olvasó megismerheti Csáth Géza irodalmi és művészeti kapcsolati hálóját, kibontakoznak művészekkel és orvosokkal szőtt barátságai. Csáth Géza életművének legjobb ismerője és szakértője Szajbély Mihály. Csáth Géza élete és munkái című monográfiája egyszerre életrajz és az életmű értelmezése. A különböző műfajú írások, a Csáth életét meghatározó személyes események összevetése segít megérteni Csáth töredékes életművét és tragédiába torkolló életét.

Sorozatok
A Színház az egész című sorozat két drámairodalmi klasszikussal folytatódik. Henrik Ibsen Babaház (Nóra) című színműve Kúnos László fordításában jelenik meg. A Friedrich Dürrenmatt által 1980-ban átdolgozott, végleges változatot veszi alapul Az öreg hölgy látogatása, amely magyarul eddig nem jelent meg, s most Kurdi Imre új fordításában lesz olvasható.

Négy új kötettel bővül a Magvető Zsebkönyvtár. A magyar García Márquezként is emlegetett Gion Nándor Rózsaméz című regénye az első világháború végétől követi a városkává fejlődő falu, Szenttamás lakóinak sorsát. Agota Kristof Trilógiája, amely Bognár Róbert és Takács M. József fordításában jelenik meg, felejthetetlen tárgyilagossággal vizsgálja az emberség lehetőségeit és határait. Az Egy fiatal orvos feljegyzései Mihail Bulgakov orvosi témájú novelláit és három hosszabb elbeszélését tartalmazza. A remekművű novellák Kiss Ilona új fordításában jelennek meg. Samuel Beckett meghökkentő és mulatságos regénye, a Watt különös olvasmány, amelyet Dragomán György fordításában jelentet meg a kiadó.

Pilinszky János életműkiadásának új kötete a költő esszéit és újságcikkeit tartalmazza, köztük néhány, eddig kötetben meg nem jelent írást.

Világirodalom
Michel Houellebecq Szerotonin című új regénye ezúttal az Európai Uniót veszi célkeresztbe. A regény úgy beszél egy jóság és szolidaritás nélküli világról, amelyben az egyén már képtelen alkalmazkodni a változásokhoz, hogy közben műve a lelkiismeret-furdalás és megbánás regénye is lesz. Michel Houellebecq regénye Tótfalusi Ágnes fordításában jelenik meg magyarul.

Minden szabályt áthág, minden várakozást kicselez a brazil Clarice Lispector kultikus regénye, A csillag órája. Egy fiatal lány a dzsungelből Rio de Janeiróba kerül gépírókisasszonynak – ellenállhatatlan rafinériával, lenyűgöző váltásokkal bontakozik ki egy banális történet. A 20. századi világirodalom e titokzatos csúcsteljesítményét Bense Mónika fordította.

Lydia Davis novelláskötete tele van hétköznapian abszurd történetekkel. A flash fiction koronázatlan királynője olyan egyetemes emberi tapasztalatokat képes néhány mondatba sűríteni, mint a szerelmi csalódás vagy az öregedéstől való félelem. Az annyi, mint című kötet Mesterházi Mónika fordításában jelenik meg.

Hétköznapi történetként, egy téli reggeli szörfözéssel indul a francia Maylis de Kerangal regénye. A fiúk hazafelé balesetet szenvednek, és egyiküknél már csak az agyhalál beálltát tudják megállapítani az orvosok. Kerangal bemutatja a szervátültetés szigorúan szabályozott jogi és orvosi folyamatát, a beavatkozás során felmerülő erkölcsi dilemmákat, és az orvosok heroikus küzdelmét az életért. A Hozzuk rendbe az élőket 24 óra története, egy emberi szívé, a halálos autóbalesettől a pillanatig, amíg dobogni nem kezd – másvalaki testében. Maylis de Kerangal Wellcome-díjjal kitüntetett regényét Kiss Kornélia fordította.

Marilynne Robinson regényei Barack Obama, volt amerikai elnök kedvenc olvasmányai közé tartoznak. A legrangosabb női irodalmi elismeréssel jutalmazott Itthon arra a kérdésre keresi a választ, hogy megváltozhat-e az ember. Egy Gilead nevű közép-nyugati kisvárosban él a Boughton család. Az idős apa ápolására érkezik haza Glory, az ő elbeszéléséből ismerhetők meg a hétköznapi család titkokkal és elhallgatásokkal teli viszonyait, különös tekintettel a fekete bárányra, Glory testvérére, Jackre. Vajon megérthetik-e egymást azok, akik egymás mellett élnek, vajon kézbe tudják-e venni sorsukat? Marilynne Robinson Itthon című regénye Mesterházi Mónika fordításában jelenik meg.

Egy könyv, két történet. Az egyik fejezet narrátora, Francesco del Cossa élet és halál közt ragadt szelleme egy kiállítótérben bukkan elő, ahol észrevesz egy kamaszt, aki az egyik festménye előtt álldogál, és úgy dönt, követni kezdi. A másik fejezet a tizenhat éves George körül forog, akinek édesanyja alig néhány héttel azután halt meg, hogy Del Cossa freskóit nézegették az észak-olaszországi Ferrarában. Ali Smith Hogy lehetnél mindkettő című, számos díjjal kitüntetett regénye olyan, mint egy irodalmi Escher-grafika, amelyben sorsok, terek, identitások fonódnak elválaszthatatlanul egymásba. A regényt Mesterházi Mónika fordította.

Sebastian Barry Costa-díjas regénye az ír McNulty család történetét meséli el. Az alig tizenhét éves Thomas McNulty a nagy éhínség elől menekül Amerikába, ahol nemcsak munkát, de új családot is talál. Hamar megismerkedik a kamasz John Cole-lal, barátságuk pedig szerelemmé fejlődik. Előbb nőnek öltözve szórakoztatják a gyengédségre vágyó bányászokat egy határmenti városkában, majd az 1850-es években együtt lépnek be a seregbe. Harcolnak az indiánok ellen az amerikai polgárháborúban, és amikor a véletlen az útjukba sodor egy sziú kislányt, Winonát, úgy döntenek, örökbe fogadják. A különc család együtt járja be a háború sújtotta Amerikát. Az ír irodalom legjobbjai között számontartott Sebastian Barry Végtelen napok című regénye Tóth Tamás Boldizsár fordításában jelenik meg.

Elif Batuman A félkegyelmű című regénye tűpontos megfigyelésekkel teli, fanyar humorú történet egy lányról, aki viccesebbnél viccesebb helyzetek során át tanulja meg, hogyan teremthet a leírt és a kimondott szó különböző valóságokat. A török szülőktől származó Selin 1995-ben elsőéves a Harvardon, és életében először találkozik… az e-maillel. A kezdő orosz szemináriumon megismerkedik Ivánnal, a magyar matematikushallgatóval, és minél több levelet vált vele, annál jobban belehabarodik. Plátói érzései még arra is ráveszik, hogy a nyári szünetben Iván után utazzon Magyarországra, és egy kis Heves megyei faluban angolt tanítson a helyi gyerekeknek. A félkegyelmű című regényt Ruff Orsolya fordította. 

Nagyszerű világirodalmi művekből vett idézetek gazdagítják az ötödik alkalommal megjelenő Magvető noteszt, A napok iszkolását.

Krasznahorkai László: Mindig Homérosznak borító via Líra
Szvoren Edina portréja via Könyves Blog
Parti Nagy Lajos portréja via jegy.hu