Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára felidézte, hogy az MMA 2011 vége óta működik köztestületi formában, azóta építette ki kultúratámogatási rendszerét. Elmondta, hogy az MMA-nak nyolc művészeti és egy elméleti tagozata jött létre, illetve, hogy 2014-től művészjáradékot is odaítél az intézmény az állami vagy művészeti elismeréssel rendelkező, 65 év feletti művészek, művészetelméleti szakemberek számára, és azt, hogy az utóbbi években vezették be a Nemzet Művésze címet is. Az MMA emellett 2014 óta vesz részt a Műcsarnok, 2016-tól pedig delegáltjain keresztül a Nemzeti Kulturális Alap működtetésében.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a népfőiskolai rendszer immár három évtizedes működtetéséről beszélt. Hangsúlyozta: a lakiteleki központtal működő hálózat bebizonyította életrevalóságát és olyan közösségi helyet jelent, ahol fiatal és nem fiatal egyaránt szellemi és lelki felfrissülést kap. Szólt arról, hogy a Kárpát-medencei hálózatban térségi, kistérségi és járási, illetve helyi népfőiskolák egyaránt működnek. 2017 óta a népfőiskola vette át a Nemzeti Művelődési Intézetet, amelynek új épületét jövő tavasszal avatják Lakiteleken.

A következő megszólaló Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója volt, aki elmondta, hogy "a magyar irodalomban egymással szembenálló szekértáborok vannak, bizonyos csoportok végváraiként működve." Véleménye szerint ma nem az írószakmai szervezetek döntenek arról, kiből lesz író és kiből nem, hanem két nagy kiadói konszern. "Infrastruktúrát kell építeni: a PIM-en belül létrejövő Petőfi Irodalmi Ügynökség olyan hely lesz, ahol az írók találkoznak az olvasókkal. Kezdjük el járni a Kárpát-medencét, a külföldi íróknak pedig, akiket rezidensprogrammal fogunk idehívni, mutassuk meg a magyar irodalom sokszínűségét!" - szólított fel Demeter Szilárd.

Radák Eszter, a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) rektora arról beszélt, hogy a képzőművészet a digitális korban teljesen másként működik, mint néhány évtizeddel ezelőtt, ugyanakkor az alkotókat nem szabad kiszolgáltatni a digitális eszközöknek, humanizálni kell az élményközpontúságot. Szólt arról, hogy a "művészettel, művészetre, művészeti" hármas nevelési cél alapján működnek, és reményét fejezte ki, hogy az intézmény százötven éves ingatlanjait is előbb-utóbb fel tudják újítani.

Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója előadásában arra fókuszált, hogy az intézmény a Liget Projekt keretében új épületbe költözik. "Mintegy 215 ezer tárgy mozdul meg, zajlik a tisztításuk, készül az állomány digitalizálása, majd jön a csomagolás. Európában egyedülállóan komplex gyűjteményünk van, amely egyszerre nemzeti és egyetemes, történeti és jelenkori. Legnagyobb kincseink közé tartozik negyvenezres kerámia- és ötvenezres textilgyűjteményünk" - mondta a főigazgató. A múzeum vezetője megjegyezte, hogy a Néprajzi Múzeum a Kossuth térről, a Kúria volt épületéből visszatér a Városligetbe, hiszen 1906-tól 1924-ig ott működött, ennek céldátuma 2021.

A továbbiakban Pósán László, a bizottság fideszes elnöke emlékeztetett arra, hogy a testület számos területért felelős, ezért nagyban támaszkodik az egyes ágazatok szakértőire, Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár pedig beszámolójában felidézte az idei Múzeumok éjszakája sikerét: Budapesten 134 ezer, vidéken pedig 170 ezer ember látogatott el a csaknem kétezer programra. Az államtitkár kiemelte, hogy a Múzeumok éjszakáját számtalan "horizontális" együttműködés teszi vonzóvá, hiszen ekkor a múzeumokban a zenekarok, a színházak és egyéb kulturális intézmények is rengeteg programmal jelentkeznek.

Fekete Péter hangsúlyozta azt is, hogy a működési költségek biztosítása minden intézménytípus esetén az alapító feladata, az állam azonban a tőle független intézményeknek is programtámogatást nyújt a Nemzeti Kulturális Alapon keresztül. majd L. Simon László, az Országgyűlés kulturális bizottságának egyik alelnöke hozzászólásában nagy adósságnak nevezte a közművelődési és közgyűjteményi dolgozók bérének rendezését.

Makranczi Zsolt, az Örökség Kultúrpolitikai Intézet igazgatója a Mozaik Múzeumtúra első öt évének eredményeiről adott számot. Mint kiemelte, a múzeumok kiemelkedő szerepet játszanak a nemzeti örökség megőrzésében és bemutatásában, ez a szerepük azonban csak akkor érvényesülhet hatékonyan, ha népes közönségük van.

A 2014 elején, a Néprajzi Múzeummal partnerségben indult Mozaik Múzeumtúra ezért a jövő közönségét kívánja megszólítani, de a múzeumok jelenlegi látogatóihoz is szól. „Kiemelt cél továbbá a határon túli magyar kiállítóhelyek, illetve közönség bevonása" - jegyezte meg, majd kiemelte a számos saját rendezvényt, például a múzeumi roadshow-kat, a tematikus múzeumtúrákat, valamint az egyes korcsoportokat külön platformokon megszólító kommunikációt is. 

Makranczi Zsolt emlékeztetett arra, hogy a közelmúltra, de a távolabbi időszakokra is jellemző volt a gyakori változás a jogszabályi környezetben és az intézményi struktúrában, miközben folyamatos nehézséget jelent a szakma, a finanszírozók és a nagyközönség érdekei közötti egyensúlyozás is. A szakember megemlítette, hogy a magyar örökségvédelemben hiányoznak a területet érintő alapvető mérések, valamint hogy a műemléki felújításoknál az üzemeltetési szempontok gyakran nem kapnak elég figyelmet. Komoly veszély továbbá az is, hogy az illegális műkincs-kereskedelem is: még mindig félelmetesen sok olyan régészeti tárgy jelenik meg, amelyek illegális régészeti kutatással kerülnek elő.

L. Simon László, a konferencia levezető elnöke zárszavában hangsúlyozta, hogy az örökségvédelem gyakorlatában a szakma és a finanszírozó ritkán egyenrangú, ráadásul a beruházói oldal állandóan változik és mindig újabb támadásba lendül. Az utóbbi évekre visszatekintve a szakpolitikus megállapította: sokszor utólag másodlagos jelentőségűnek bizonyult kérdések vitték el az örökségvédelmi szakma energiáit.

A kép forrása: kotoszo.blog.hu