építészet
2009. 05. 14.
Átadták esztergomi királyi vár lakótornyát
Az esztergomi Vármúzeumnak otthont adó palotában befejeződött a Fehér torony lefedése, részlegesen látogathatóvá vált Vitéz János egyedülálló faliképekkel díszített dolgozószobája és a torony tetején körpanorámát biztosító kilátót alakítottak ki.
A Fehér torony befedésével megvédték a dolgozószobában, azaz Vitéz János esztergomi érsek studiolojában található falfestményeket a beázástól. A torony feletti kilátót íves fagerendákra függesztették, így a szerkezet nem terheli a vár falait.
Vitéz János esztergomi érseksége alatt a lakótoronyban rendezte be dolgozószobáját. Megrendelésére készültek el a reneszánsz erényeket ábrázoló falképek, amelyek készítői a firenzei Filippo Lippi festőiskolájához köthetők, készítési idejük 1465-66-ra tehető. Ahogy a kulturális tárca eljuttatott közleményében fogalmaz, a négy megmaradt erény egyike, a Mértékletesség az utóbbi évek restaurálásának köszönhetően szenzációnak számító felfedezést sejtet: a falkép készítője esetleg Botticelli lehetett.
Horváth Béla múzeumigazgató elmondta: május végétől a Vármúzeumba előre bejelentkezett kis csoportok számára látogathatóvá teszik a freskókat.
A műemlékegyüttes 2008-ban elnyerte az Európai örökségi helyszín kitüntető címet; a megnyitón a szakállamtitkár átadta az ezt jelző táblát, valamint Kovács Tiborral, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójával közösen leleplezte Vitéz János, a kiváló reneszánsz tudós és humanista emléke előtt tisztelgő emléktáblát.
Két évvel ezelőtt Hiller István akkori oktatási és kulturális miniszter Rómában jelentette be, hogy a falképek egyikét, a Mértékletesség allegóriáját minden valószínűség szerint Sandro Botticelli festette. A felfedezés rendkívüliségét az jelenthetné, hogy az olasz mesternek Itálián kívül nem maradt fent falképe. A tárcavezető két magyar restaurátor, Wierdl Zsuzsanna és Prokopp Mária művészettörténészek feltáró munkájának eredményére hivatkozott.
Wierdl Zsuzsanna szerint Vitéz János érsek firenzei kapcsolatai, a nőalakok megformálásának feltűnő hasonlósága, a bekarcolt aláírás értelmezése alapján Sandro Botticelli ifjúkori, talán első önálló művének tekinthető a női alak. Több oklevél is bizonyítja, hogy Botticelli ebben az időszakban Magyarországon járt.
Marosi Ernő művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke korábban elmondta: a most Botticellinek tulajdonított falfestményt az akkori idők egyik legnevesebb olasz reneszánsz specialistája, a nemzetközi hírű Gerevich Tibor művészettörténész fedezte fel, aki nem tulajdonította a művet Botticellinek. Marosi Ernő szerint az bizonyos, hogy olasz festő művéről van szó.
Az 1490-es években, Mátyás király halála után egy firenzei festő, egy bizonyos Albert mester dolgozott Esztergomban, dokumentumok szerint falképek festéséért kapott fizetséget.
Szerzők
-- MTI/PRAE --
MTI
További írások a rovatból
építészet
Reflexió a girlscanscan Tripping on Modernist Monuments című kiállításáról
Más művészeti ágakról
irodalom
Havas Juli Papírbabák, avagy lehet-e két hazád? című kötetének bemutatójáról
