Az Előhívásban: „Berlin, drágám. Csukja be, kérem, a szemét.” / PRAE.HU

Az Előhívás 2018-2019-es őszi-tavaszi évadában az útirajzok, az útleírások, az útinaplók kerülnek a középpontba. A beszélgetőtársak arra vállalkoznak, hogy az utazó írók nyomába eredjenek, szövegeiken keresztül feltárják azokat a korabeli tapasztalatokat, amelyek az anyaország és egy másik világ közötti szembesülésből adódnak.

A Nyitott Műhelyben 2019. május 8-án, szerdán, 19 órakor kezdődő beszélgetésen a „Berlin, drágám. Csukja be, kérem, a szemét.” című antológiáról beszélgetnek a résztvevők, Tóth-Czifra Júlia, Reményi József Tamás, Németh Gábor és Jánossy Lajos.

A Magvető kiadónál, 2007-ben megjelent kötetet válogatta és szerkesztette Dózsai Mónika, Gönczy Gabriella és Nina Hartl. Az utószót Ilma Rakusa írta, A könyvben szereplő írók a szövegek sorrendjében: Kertész Imre, Földényi F. László, Oravecz Imre, Dalos György, Márton László, Láng Zsolt, Parti Nagy Lajos, Vörös István, Konrád György, Tolnai Ottó, Petri György, Garaczi László, Kukorelly Endre, Szijj Ferenc, Szív Ernő, Esterházy Péter, Eörsi István, Végel László, Nádas Péter, Mészöly Miklós.

A legkorábbi írás Mészöly Miklós tollából született 1973-ban, a legkésőbbi művek pedig a 2006-os ösztöndíjas, Vörös István versei.

„Kukorelly Endre írásában az olvasható, amint az író a Check Point Charlie ellenőrzőállomásról, Nyugatról áttekintve figyeli a kelet-berlini „málladozást az égszínkék kipufogógázban”. Márton László azt jellemzi, hogyan tűntek el a fal nyomai, és hogyan foglalta vissza a város ezeket a korábban holt területeket. Esterházy Péter novellája arról szól, hogyan vált az író egy faramuci helyzetből adódóan zsebtolvajjá a német fővárosban.

Konrád György művében megjósolja, hogy egyszer leomlik a fal, Oravecz Imre pedig azt meséli el: németországi ösztöndíja alatt azért spórolt, hogy Amerikába emigráljon, míg egyszer csak lebontották a berlini falat. Az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre Miért Berlin? című alkotását egy beszélgetés ihlette, míg Dalos Gyula egy irodalmi estről készült STASI-jelentésről ír a több mint háromszáz oldalas antológiában”, ismertette a könyvet a Magyar szó.

„A magyar írók Berlin-képe mellett a „Berlin, drágám…” — akarva-akaratlanul — egyfajta kanonizációs gesztus. Már pusztán annálfogva is, hogy a hőn áhított berlini ösztöndíjat elsősorban azok kapták meg, akik a német — és a nyilvánvalóan mögöttük álló magyar — bírálók szerint a leginkább érdemesek voltak rá. És annálfogva is, hogy aki megkapta ezt az ösztöndíjat, annak nőtt az elismertsége, az nagyobb eséllyel pályázhatott külföldi megjelenésre”, írta Győrfy Miklós

„A Berlin-év nemcsak az életünket, írásainkat változtatta meg, hanem az egész kortárs magyar irodalmat”, állította Esterházy Péter.

Az Előhívás 2018-2019-es szemeszterének további tervezett könyvei:

Lénárd Sándor: Római történetek

Petőfi Sándor: Útirajzok (Helikon, 1984)

Illyés Gyula: Oroszország (Szépirodalmi, 1972)

Esterházy Péter: Az olvasó országa (Magvető, 2018

Lengyel Balázs: Két Róma (Jelenkor, 2018)

Justh Zsigmond: Az utazás filozófiája (Kortárs-OSZK, 2013)

Kukorelly Endre: Rom (Kalligram, 2006)

Krasznahorkai László: Az urgai fogoly (Magvető, 2004)

Kortárs írók Berlinben – Darvasi László, Parti Nagy Lajos és Földényi F. László berlini feljegyzése

A tervezett dátumok: 2019. január 9., február 13., március 13., április 10., május 8., június 12.